Pontifikátusa kezdetén Ferenc úgy mutatta be Szent Józsefet, mint aki a Krisztusra összpontosító üdvösséges projektet gondozta. És ezt saját megkülönböztető képességének segítségével tette, a Szentlélek működésének jelei alapján, amelyeket akkor érzékelünk, ha hittel és realizmussal tekintünk az eseményekre.
A pápa által választott kép a béke felé való hajózás, amely a mi kikötőnk vagy célunk.. Hacia ahí navegamos, “todos estamos en la misma barca”, como señala en Fratelli tutti. Meses antes, el 27 de marzo había dicho que la pandemia nos ha hecho conscientes de estar una barca frágiles y desorientados. Most már világosan láthatjuk, hogy a hajó a testvériség, vagy annak kellene lennie, az út az igazságosság és a béke. A pápa azt kívánja, hogy az emberiség "ebben az évben haladjon előre a testvériség, az igazságosság és a béke útján".
Először is hasznos lehet felidézni, hogy mi a béke a keresztény antropológia szemszögéből, bibliai gyökereivel. A hetedik boldogságban a békességszerzők áldottaknak nyilváníttatnak.Ennek oka az, hogy Isten gyermekeinek fogják őket nevezni. És az ok, amiért ezt mondják, az az, hogy Isten gyermekeinek fogják őket nevezni. Ez az áldás a teremtés hetedik napján kifejezett teljesség visszhangja, amikor Isten megpihent, és látta, hogy minden nemcsak jó, hanem "nagyon jó".
Sábátkor, a hetedik napon az ember meghívást kap, hogy csatlakozzon Isten pihenéséhez. Innen ered a zsidók körében a schalom köszöntés, amely felidézi és újra aktiválja ezt a békét, egy köszöntés, amelyet szombaton megerősítenek, sábát schalom, különösen ezen a napon kívánva a békét, amely Istentől származik. A bibliai kultúrában és nyelvezetben ennek a békének az ellentéte a bűn.vagyis a rendetlenség és a szeretet tagadása. És mindez vonatkozik a dolgokra, az emberekre és a társadalomra.
A keresztények ezt a húsvéti misztérium gyümölcseiből látják. Jézus a béke fejedelme (megjövendölve Ézs 9,6-ban), az ő munkásságának éveiből is és hétköznapi élet Názáretben.
Dolgozni és békét teremteni annyit jelent, mint utánozni és megfontolni, együttműködni azzal, amit Isten tesz egész üdvösségtervében.. A béke építésének sok köze van a jó munkához, az Úrral való összhanghoz, az emberekkel való összhanghoz, az élet harmóniájára és egységére való törekvéshez, a keresztény antropológia szemszögéből.
Se puede analizar el mensaje del Papa siguiendo los pasos del método del discernimiento, que alguna vez ha nombrado así: contemplar, discernir, proponer.
Francisco különösen a Covid kontextusát vizsgálja.Ez egyben a fény ideje is (sokak rejtett hősiessége, a szeretet és a szolidaritás tanúságtételei). És megújítja az etikai szempontokra való felhívást (az oltóanyagokhoz és technológiákhoz való hozzáférés).
Rámutat néhány akadályraA jelentés azt is megállapítja: "a nacionalizmus, a rasszizmus, az idegengyűlölet, sőt a háborúk és konfliktusok különböző formái". És mindenekelőtt az utakat: "Hogy vigyázzunk egymásra és a teremtésre is, hogy testvéri kapcsolatokon alapuló társadalmat építsünk".. Ezért az üzenet mottója: "A gondoskodás kultúrája mint a béke felé vezető út".
Egyszerű módon magyarázza el a "gondoskodás kultúrájának" célját: a közömbösség, az elutasítás és a konfrontáció ma gyakran uralkodó kultúrájának felszámolása.. Se trata de una navegación en esa barca de la fraternidad, en ese camino de la justicia y con ese rumbo a la paz.
Adjon arcot az adományozásnak. Segíts nekünk egyházmegyei és egyházi papokat képezni.
A megkülönböztetés alapjai és kritériumai megtalálhatók a kinyilatkoztatásban, az idők jeleiben, a humán tudományokban és mindig a jelen helyzetben.
Esos fundamentos o criterios aparecen aquí agrupados en dos tipos. Unos se refieren a la historia de la salvación y otros se refieren a la doctrina social de la Iglesia.
Az üdvösség történetéről. Ez a történet az Istennel, önmagunkkal, másokkal (testvériség és igazságosság) és egyúttal a Földdel kapcsolatos "törődést" tanítja és támogatja.. Ebben a perspektívában Ádám (a földdel kapcsolatos ember) és az ő feladata, hogy megművelje és gondozza azt (vö. 1Móz 2,15). Káin alakja, aki "mentegeti" magát, amiért nem volt testvére őrzője (vö. Gen 4,9). És mindenekelőtt Isten saját gondoskodása Káinról (vö. 1Móz 4,9), a szombati pihenésre vonatkozó utasításai az istentisztelettel és egyúttal a társadalmi renddel és a szegényekkel kapcsolatban (vö. 5Móz 15,4). A próféták, például Ámósz és Ézsaiás prédikációi is ugyanezek mentén.
Még egy lépés, méghozzá egy végleges lépés, Jézus élete és a "gondoskodás" a szolgálatában, nevezetesen a szegények és rászorulók iránti szeretete és együttérzése.. Emlékezzünk vissza első prédikációjára a názáreti zsinagógában (Lk 4,18), a Jó Pásztorként való azonosítására (vö. Jn 10,11-18; Ez 34,1-31), az irgalmas szamaritánus irgalmáról szóló tanítására (vö. Lk 10,30-37: cselekedjetek hasonlóképpen) és végül önfeláldozására: életének ajándékozására és feláldozására a kereszten, és a meghívásra, hogy kövessük őt ezen az úton.
A gondoskodásnak ezt a kultúráját Jézus követői tanulják meg. Ott van az Egyház ragaszkodása az irgalmasság cselekedeteinek elvégzéséhez, már a legkorábbi keresztényektől kezdve (vö. ApCsel 4,34-35). Az atyák tanítása a közjóról és a javak tulajdonjogának érzéséről. És az a sok intézmény, amely később éppen a leginkább rászorulók gondozására jött létre.
Az egyház társadalmi tanításából származó kritériumok kerülnek bemutatásra, amelyek az előzőeket a gondoskodás kultúrájának alapjaként vagy alapvető kritériumaiként feltételezik és konkretizálják:
1) emberi méltóság (a személyiség fogalma és annak keresztény gyökerű manipulációjának kizárása; jogok és kötelességek másokkal szemben);
2) a közjóAz emberi család az egész emberi család;
3) szolidaritásA közjó és a mindenkiért való felelősség (vö. Fratelli tutti enciklika);
4) a teremtés védelmea béke, az igazságosság és a teremtés megőrzése, amely elválaszthatatlan a gyengédségtől, az együttérzéstől és a minden emberi lény iránti aggodalomtól (vö. Laudato si' enciklika).
A megkülönböztetés lezárásaként, a pápa azt javasolja, hogy ezek az elvek jelentsenek iránytűt egy közös, "valóban emberi út" számára: A béke és a humanizáció útja az egyház társadalmi tanításának elveit követve így megkönnyítheti a konfliktusok megoldását.
Ferenc már a konkrét javaslatokon belül rámutat a folyamatok, és ebben az esetben konkrétan az oktatási folyamatok előmozdításának fontosságára, hogy erősítsék a dinamikát "a közös hajón belül", ami a testvériség. Vagyis a társadalmi barátság és a testvériség közötti dinamikát. Rámutathatunk az Evangelii gaudium, a Fratelli tutti és a Laudato si' szerint, és a jelenlegi kontextusban, beleértve a világjárványt is, hogy ezek a nevelési folyamatok mit jelentenek: antropológia, etika (vissza a szociális elvekhez), nyitottság mások felé, megkülönböztetés és párbeszéd a "megélt igazság" keresése érdekében.
Todo ello, junto con una educación de la fe que asuma esos valores y caminos. Y de esa manera, a csónakban, tegyünk bizonyságot arról, hogy Krisztussal vagyunk.aki él, bár néha úgy tűnhet, mintha aludna, de képes lecsendesíteni a vihart o tegyen minket arra, hogy a vízen járjunk, és sok gyümölcsöt teremjünk, a ránk bízott emberiséggel együtt érkezzünk a kikötőbe.
Ezt konkrét projektekbe kell átültetni egyetemes és helyi szinten: a családban, a plébánián és az iskolában, az egyetemen, a vallásokkal kapcsolatban és más nevelőkkel együttműködve (nevelési paktum), akik tudják, hogyan kell kiemelni az emberi valóság és teremtés értékeit (értékes tartalmakat) és útjait.
Ez a megközelítés egy háromszög alakjával ábrázolhatjuk, amelynek alján a gondoskodás kultúrája a béke felé vezető út kulcsa.. Ez a kultúra az üdvösségtörténetben (felső sarok), a megkülönböztetésben (bal sarok) és a konkrét nevelési folyamatokban (jobb sarok) gyökerezik, és folyamatosan erre épül. Ugyanakkor a gondoskodás kultúrája visszahat azokra az élő folyamatokra, amelyek Isten cselekvését összekapcsolják az emberi cselekvésekkel.. A felső csúcs (üdvösségtörténet) és a bal csúcs (megkülönböztetés) között a Szentlélek működése hangsúlyozható. A másik oldalon (jobbra) ugyanez az élő üdvösségtörténet a nevelési folyamatokban, az evangelizáción, az emberi fejlődésen (munka által vezérelt) integrális ökológiával és testvériséggel együtt továbbra is kölcsönhatásban van. A nevelési folyamatok viszont dinamikus kapcsolatba kerülnek a megkülönböztetéssel (a háromszög alapja), ebben a "békés hajózásban", amelyet az egyház szociális tanításának elvei és kritériumai vezérelnek..
(Ez a szöveg a Mexikói Püspöki Konferencia Lelkipásztori és Kulturális Osztálya által szervezett és 2011. január 12-én sugárzott telematikus ülésen interjú formájában elhangzott tartalmak összefoglalása).
Ramiro Pellitero Iglesias úr
A pasztorális teológia professzora
Teológiai Kar
Navarrai Egyetem
Megjelent az "Egyház és új evangelizáció" című folyóiratban.