Ahhoz, hogy jól éljük meg a Nagyhetet, Istent kell életünk középpontjába helyeznünk, és elkísérnünk Őt e liturgikus időszak minden egyes ünnepén, amely pálmavasárnappal kezdődik és húsvét vasárnapjával ér véget.
"A Nagyhétnek ez a küszöbe, amely oly közel van ahhoz a pillanathoz, amikor az egész emberiség megváltása a Golgotán beteljesedett, különösen alkalmasnak tűnik számomra, hogy te és én elgondolkodjunk azon, hogy Jézus, a mi Urunk milyen módon mentett meg minket; hogy szemléljük az ő - valóban kimondhatatlan - szeretetét a szegény teremtmények iránt, akiket a föld agyagjából formáltak.". - Hogyan éljük meg a Nagyhetet. san Josemaría, Isten barátai, 110. sz.
A Pálmavasárnap Emlékszünk Jézus diadalmas bevonulására Jeruzsálembe, ahol az egész nép énekkel és pálmaágakkal dicsőíti őt királyként. Az ágak az Isten és népe közötti, Krisztusban megerősített szövetségre emlékeztetnek bennünket.
A mai liturgiában olvassuk ezeket a mélységes örömről szóló szavakat: "a héberek fiai olajágakkal a kezükben kimentek az Úr elé, kiáltozva és mondván: Dicsőség a magasságban".
"A mi Urunk Jézus Krisztus, mintha irgalmasságának minden más bizonyítéka nem lenne elég, azért rendeli be az Eucharisztiát, hogy mindig közel legyen hozzánk, és - amennyire megértjük - azért, mert szeretetétől mozgatva, aki semmire sem szorul, nem akar nélkülözni minket. A Szentháromság beleszeretett az emberbe". Hogyan éljük meg a Nagyhetet - Szent Jozémária, Krisztus elhalad, 84. sz.
A húsvéti triduum az úrvacsorai szentmisével kezdődik. Az egész ünnepség közös szála Krisztus húsvéti misztériuma. Az a vacsora, amelyben Jézus, mielőtt halálra adta volna magát, az Egyházra bízta szeretetének végrendeletét és megalapította a Eucharisztia és a papság. Amikor Jézus végzett, elment imádkozni az Olajfák kertjébe, ahol később letartóztatták.
Reggel a püspökök egyházmegyéjük papjaival összegyűlnek, és megáldják a szent olajokat. A lábmosásra az úrvacsorai szentmise alatt kerül sor.
"Jézus legszentebb emberségét csodálva és igazán szeretve, egyenként felfedezzük sebeit (...). Szükségünk lesz arra, hogy belépjünk minden egyes legszentebb sebbe: hogy megtisztuljunk, hogy örüljünk ennek a megváltó vérnek, hogy megerősödjünk. Úgy fogunk menni, mint a galambok, akik a Szentírás szerint a vihar órájában a sziklák lyukaiban keresnek menedéket. Elrejtőzünk ebben a menedékben, hogy megtaláljuk Krisztus bensőséges közelségét". Hogyan éljük meg a Nagyhetet - Szent Jozémária, Isten barátai, 302. sz..
Nagypénteken elérkezünk a Szeretet csúcspontjához, egy olyan Szeretethez, amely mindenkit át akar ölelni, senkit sem zárva ki, abszolút önátadással. Ezen a napon Krisztust kísérjük a szenvedésre való emlékezéssel: Jézus kínszenvedésétől az Olajfák kertjében a megostorozáson, a töviskoronázáson és a kereszthalálon át. Ünnepélyes keresztúti stációval és a kereszt imádásának szertartásával emlékezünk meg róla.
A liturgia megtanít minket arra, hogyan éljük meg a nagypénteki nagyhetet. A leborulással kezdődik papoka szokásos első csók helyett. Ez a különleges tisztelet gesztusa az oltár iránt, amely meztelen, mindentől megfosztott, és a Megfeszítettet idézi a szenvedés óráján. A csendet egy gyengéd ima töri meg, amelyben a pap Isten irgalmához folyamodik: "Reminiscere miserationum tuarum, Domine", és kéri az Atyától az örök oltalmat, amelyet a Fiú a vérével szerzett nekünk.
"Megváltásunk műve beteljesedett. Most már Isten gyermekei vagyunk, mert Jézus meghalt értünk, és halála megváltott minket". Hogyan éljük meg a Nagyhetet Szent Jozémária, keresztút, XIV. stáció.
Hogyan éljük meg a nagyszombati szent hetet? Ez az egyházban a csend napja: Krisztus a sírban fekszik, és az egyház csodálattal elmélkedik arról, amit az Úr értünk tett. Ez azonban nem egy szomorú nap. Az Úr legyőzte az ördögöt és a bűnt, és néhány óra múlva a halált is legyőzi dicsőséges feltámadásával. "Egy kis idő múlva nem láttok engem többé, és egy kis idő múlva viszont láttok engem." Jn 16,16. Így szólt az Úr az apostolokhoz szenvedésének előestéjén. Ezen a napon a szeretet nem tétovázik, mint Mária, hallgat és vár. A szeretet az Úr szavában bízva vár, amíg Krisztus húsvét napján ragyogóan feltámad.
A nagyszombat éjszakáján tartott húsvéti vigília ünneplése a legfontosabb a nagyhét ünnepei közül, mert Jézus Krisztus feltámadására emlékezik. A sötétségből a világosságba való átmenetet különböző elemekkel fejezik ki: tűz, gyertya, víz, tömjén, zene és harangok.
A gyertya fénye Krisztus jele, a világ világossága, amely mindent eláraszt és eláraszt. A tűz a Szentlélek, amelyet Krisztus gyújtott meg a hívek szívében. A víz az új életre való átmenetet jelzi Krisztusban, az élet forrásában. A húsvéti Alleluja a mennyei Jeruzsálem felé tartó zarándoklat himnusza. Az Eucharisztia kenyere és bora a mennyei lakoma záloga.
A húsvéti vigílián való részvétellel felismerjük, hogy az idő egy új idő, amely nyitott a dicsőséges Krisztus végleges mai napja előtt. Ez az Úr által megnyitott új nap, a nap, "amely nem ismer naplementét" (Római Misekönyv, húsvéti vigília, húsvéti igehirdetés).
"A húsvéti időszak az öröm ideje, egy olyan örömé, amely nem korlátozódik a liturgikus évnek erre az időszakára, hanem mindig jelen van a keresztények szívében. Mert Krisztus él: Krisztus nem egy alak, aki elmúlt, aki egy időben létezett, majd elhagyott minket, csodálatos emléket és példát hagyva ránk". Hogyan éljük meg a Nagyhetet Szent Jozémária, Homília Krisztus jelen van a keresztényekben.
A katolikusok számára ez a legfontosabb és legörömtelibb nap, Jézus legyőzte a halált és életet adott nekünk. Krisztus megadja nekünk a lehetőséget, hogy üdvözüljünk, belépjünk a mennybe és Isten társaságában éljünk. Húsvét az átmenet a halálból az életbe. Húsvét vasárnapja a húsvéti triduum és a nagyhét végét jelenti, és megnyitja a húsvéti időszaknak nevezett 50 napos liturgikus időszakot, amely húsvét vasárnapjával ér véget. Pünkösd.
Hogyan éljük meg a Nagyhetet? Kérjük Istent, hogy ez a most kezdődő hét töltsön el minket megújult reménnyel és rendíthetetlen hittel. Alakítson át bennünket Isten hírnökeivé, hogy egy újabb évben hirdessük, hogy Krisztus, az isteni Megváltó szeretetből adja magát népéért a kereszten.
"A Szent Hét megélése azt jelenti, hogy egyre inkább belépünk Isten logikájába, a kereszt logikájába, amely nem elsősorban a fájdalom és a halál, hanem a szeretet és az életet adó önátadás logikája. Ez azt jelenti, hogy belépünk az evangélium logikájába.
Ferenc pápa, 2013. március 27.