Anh Dao katolikus parasztcsaládból származik, öt testvére közül a negyedik. Kiskorától kezdve ministránsként részt vett a plébániai szolgálatban. "Édesanyám tanúságtétele példa volt számomra, hogy az egyház és mások szolgálatára adjam magam, és képes legyek válaszolni az Úrnak" - mondja.
2012-ben belépett a Vietnami Szakszervezeti Egyetem és négy évig jogot tanult. "Szenvedélyesen szerettem volna hivatásos ügyvéddé válni. A diplomám megszerzésével egyidejűleg hivatáskíséretet kaptam, amely lehetővé tette, hogy tovább gondolkodjak a hivatásomról. Végül éreztem a papi hivatást, és úgy döntöttem, hogy a szemináriumba való belépéssel válaszolok rá. Így lettem szeminarista Vietnamban.
A kánonjogi tanulmányok révén azonban nem adta fel teljesen a jogászi hivatás gyakorlásának ideálját: "Az évekkel ezelőtti álmom most az egyházban válik valósággá a hivatásom révén" - mondja.
Püspöke elküldte, hogy a Navarrai Egyetem egyházi tanulmányok karán tanuljon, és hogy a Bidasoa Nemzetközi Szeminárium, ahol öt évet töltött teológiai tanulmányokkal. "Ez egy olyan szeminárium, amely segített abban, hogy személyesen is fejlődjek egy családias légkörben, szeretet és testvériség mellett. Mindig azt mondjuk, hogy a Bidasoa a világ legjobb szemináriuma, és az igazság az, hogy számunkra az. Nagyon szerencsések vagyunk, hogy ennek a családnak a tagjai lehetünk, amellett, hogy kiváló képzésben részesülünk. Nagyon hálás vagyok ezért a lehetőségért, mert tudom, hogy ez a munka sok ember együttműködésének köszönhetően halad előre. A Bidasoa-ban töltött időnek köszönhetően tisztában vagyok a papi képzésem felelősségével".
Anh, a vietnami szeminaristánk a Bidasoa kórus karnagya volt, egy olyan kórusé, amely az Eucharisztia alatt különleges áhítatot ad a híveknek. Felemel a mennybe. "A Bidasoa kórus nagyon jól szervezett.. Ének- és orgonaórákat kapunk tanárokkal, és minden nap felkészülünk arra, hogy szolgálatunk még kedvesebb legyen Istennek. Emellett a szemináriumban nagy gondot fordítunk a liturgiára és a zenére, mert ez fontos része annak, hogy jobban meg tudjuk élni az ünnepet" - mondja. A fiatalember számára, amikor valaki teljes szívvel énekel Isten dicsőségére, akkor valami más jön létre, mint amikor valaki csak a technikát használja arra, hogy jól énekeljen egy dalt.
"A zene eszköz arra, hogy dicsőséget adjunk Istennek. És ezzel a szándékkal hiszem, hogy a szakrális zene közelebb hozhat minket hozzá". Ezért magyarázza, hogy a kórusban egyértelmű számukra, hogy nem elég jól énekelni, bár a zenei technika fontos: "tudatában kell lennünk annak, hogy éneklésünk Istentől és Istenért van, hogy szívünket bele kell tennünk, hogy csatlakozzunk hozzá, és hogy minden hangjegy az Ő dicséretének egy módja, és kórusként kötelességünk segíteni a gyülekezetet, hogy ők is részt vegyenek ebben a dicséretben".
Anh Dao Quoc a gyülekezetének fiataljaival, akiknek igyekszik átadni a zene szeretetét.
Visszatérve egyházmegyéjébe, tisztában van városa és országa apostoli szükségleteivel. Hanoi, Vietnam fővárosa 8 623 680 lakossal rendelkezik, akik közül csak 3,7 % katolikus. A 151 plébánián körülbelül 170 pap szolgál.
"Ebben az évben egyházmegyénk családja belép a misszió évébe, és egyházmegyei szinódust tart, hogy az apostoli szükségletekről elmélkedjen. Szimpóziumokat fogunk tartani, hogy megvitassuk, megosszuk és összegyűjtsük az összes hívő véleményét, így adva megfelelő lelkipásztori útmutatásokat, hogy segítsük a hitélet megújulását és a közösség növekedését.
Számára a társadalmi változások és kihívások korában élve minden katolikusnak általában véve az a hivatása, hogy érettebb módon éljük meg hitünket, hogy új, aktívabb és hatékonyabb szolgálatot vállalhassunk az evangelizációs misszióban.
A statisztikák szerint a buddhizmus a lakosság 14 %-jét, a katolicizmus pedig mintegy 7 %-jét teszi ki, míg a lakosok többsége nem hívő. "Tény, hogy a katolikusok száma nagyon alacsony az összlakossághoz képest, ezért fel kell tennünk magunknak a kérdést: hogyan lehet megismertetni Jézus Krisztust a nem hívők népességében? VI. Szent Pál azt mondja nekünk: "A mai ember szívesebben hallgatja azokat, akik tanúságot tesznek, mint azokat, akik tanítanak" - mondtuk nemrég egy laikusokból álló csoportnak -, "vagy ha hallgatja azokat, akik tanítanak, akkor azért, mert tanúságot tesznek". "EVANGELII NUNTIANDI" n. 41.
"Minden kereszténynek Istenről kell tanúságot tennie a saját életében, és ahogyan Szent Josemaría Escrivá tanította, mindenkinek meg kell szentelnie magát a mindennapi életben, és munkájában tanúságot kell tennie Isten cselekedetéről az életében, mert az emberek Krisztust látják bennünk. Ez a legjobb módja annak, hogy Krisztust és a katolikus egyházat közelebb hozzuk azokhoz, akik még nem ismerik.
Marta Santín
Vallási információkra szakosodott újságíró.