Isten meglepetései

A meglepetések vallása

Sok keresztényt nyomasztanak az élet kudarcai és az előre nem látható események. Az olyan helyzetek, mint amilyeneket egy világjárvány elhúzódó karanténja során tapasztaltak, természetesen megterhelik őket. Általában hajlamosak vagyunk nagyon idegesek lenni, még akkor is, ha ez csak azért van, mert a nap folyamán nem úgy alakultak a dolgok, ahogyan vártuk. Elfelejtjük, hogy a kereszténység a meglepetések vallása, ahogy Ferenc pápa szokta mondani. Ez nem egy fatalista vallás, ahol minden el van döntve, és csak egy bizonyos módon történhet. Isten gondviselő, jobban tudja nálunk, mi a jó nekünk, és időről időre beleszól életünk rutinjába, és átalakítja azt. Ez nem újdonság. Ez történt az Ószövetségben, és ez történik az Újszövetségben is. Az üdvösség Istene a meglepetések Istene.

Mózes példája

Mózes, egy pásztor, aki évekkel ezelőtt Egyiptomból való menekülése után saját magának, feleségének és gyermekeinek teremtett életet, meglepődve tapasztalja, hogy Isten őt választotta ki népe megmentésére. Hogyan fog bemutatkozni a fáraó előtt, ha előre tudja, hogy a válasz nemleges lesz a kérésére, hogy engedje el Izrael népét? Miért kellene népének elfogadnia, hogy őt hívták el, hogy egy új földre vezesse őket? Ezek érvek arra, hogy nemet mondjunk Istennek, hogy megijedjünk egy érthetetlen választás meglepetésétől. És az egész azért kezdődött, mert Mózes felment a hegyre, amikor megfigyelte azt a különös jelenséget, hogy a csipkebokor égett, anélkül, hogy megégett volna (2Móz 3,6). A keresztény embernek is nyitott szemmel és füllel kell járnia, a minket naponta elárasztó képek telítettsége felett, hogy meglássa, mit akar tőle Isten. A Szentlélek aggodalmakkal és inspirációkkal vetíti be mindennapi járásunkat. Hallgassunk rá, de ne feledjük, hogy az ő meghallgatása azt jelenti, hogy nyitottak vagyunk a meglepetésekre.

Samuel példája 

Sámuel próféta is meglepődött. Titokban Betlehembe megy, hogy Isai egyik fiát Izrael királyává kenje (1Sám 16:1-13). Először a fizikai megjelenés, a fiatalemberek külső megjelenése alapján tájékozódik, de Isten meglepi őt azzal, hogy a legfiatalabb fiút, Dávidot, egy pásztort választja, aki akkor még nem volt a házban. A meglepetés Sámuelnek szólt, de Dávidnak is. Feltűnő, hogy a fiatalember nem akadályozza a felkenést. Egyszerűen hagyja, hogy megtörténjen. Bízik az Isten által küldött prófétában, és Isten megjutalmazza őt azzal, hogy a Messiás leszármazottjává teszi. Nekünk sem szabad akadályokat gördítenünk az utunkba, és el kell fogadnunk Isten előrelátását, még azokban a dolgokban is, amelyek számunkra nem tűnnek logikusnak, és amelyeket mi másképp tennénk. Először a meglepetés, majd az elfogadás, a bizalom egy olyan Istenben, aki mindenekelőtt Atya.

Pál példája

Az Újszövetségben Pál egy másik nagy meglepetés Istentől. Nem Krisztus tanítványa volt, hanem ádáz üldöző, azok közé tartozott, akik azt hitték, hogy a keresztények üldözésével szolgálatot tesznek az Úrnak, eltérve attól a farizeusi ortodoxiától, amelyben nevelkedett. Ismét az isteni meglepetés, ezúttal a damaszkuszi úton. Az üldöző válasza: Uram, mit akarsz, mit tegyek (ApCsel 9:6). Ismét engedelmesség, a korábbi élet hátrahagyása. Van egy pont, ahonnan nincs visszaút, mert egy jobb életet választottunk, még akkor is, ha a hozzá vezető út keskeny.

Isten legváratlanabb meglepetése

Egyébként Jézus Isten legváratlanabb meglepetése. Meglepetés volt a zsidók számára, akik harcos és győztes Messiást vártak, hiszen jászolban született és kereszten halt meg. Jézus továbbra is meglepetést okoz minden kor emberének, mert szavai túlmutatnak e világ kategóriáin és értékein. Ő maga is meglepetésekkel tölti meg a közéletét. Meglepi a samáriai asszonyt, amikor megáll vele beszélgetni, annak ellenére, hogy zsidó (Jn 4,9), meglepi Zákeust, amikor megkéri, hogy maradhasson a házában (Lk 19,5), és meglepi a gazdag ifjút is, amikor azt mondja neki, hogy kövesse őt, és mondjon le a vagyonáról (Mk 10,21). A meglepetés engedelmességet követel, de annak a fiatalembernek az esetében azt látjuk, hogy nem fogadta el a meglepetést, és nagy nyomorúságban távozott, mert sok vagyona volt.

Ferenc pápa arra emlékeztet minket, hogy tartsuk nyitva szívünket Isten meglepetései előtt.. A legmeglepőbb mind közül Jézus feltámadása. A legjobban az asszonyok fogadták, akik rohantak, hogy bejelentse a tanítványoknak (Mt 28,8), de azok a férfiak, akik a Mester közelségét élvezték, nem akarták fogadni a meglepetést. Tamás esetében is ez volt a helyzet, de ahogy a pápa 2018 húsvétján mondta, az Úr türelmes azokkal is, akik nem haladnak ilyen gyorsan. Ő türelmes mindannyiunkkal.