ADOMÁNYOZZON MOST

CARF Alapítvány

szeptember 30., 20.

Nieves jótevő: "Fontos befektetni a papok képzésébe".

Nieves a CARF jótevője, aki fedezte a tanzániai szeminarista, Deogratias Method Nyamwihula képzésének és tanulmányainak összes költségét, akit július 18-án szenteltek pappá hazájában. Tapasztalatait azért írja le, hogy sokakat bátorítson arra, hogy ösztöndíjjal járuljanak hozzá a hivatásokhoz szerte a világon: "A papra szükség van az életünkben" - mondja. 

 
"Minden eddiginél fontosabb, hogy a papok képzésébe fektessünk be". 
 

"Az a gondolat, hogy anyagilag hozzájáruljak egy papképzéshez, apám halála után merült fel bennem. Kiváló lehetőségnek tűnt számomra, hogy örökségének továbbörökítése azáltal, hogy örökségem egy részét mások javára fordítom. És biztos vagyok benne, hogy a mennyei apámnak is tetszeni fog. Az ő tiszteletére a "José Soria-ösztöndíj" nevet kapta.

A papképzésbe való befektetés ezekben az időkben, ha lehet, fontosabb, mint valaha. A világnak szüksége van Istenre. Tudnia kell Isten minden ember iránti végtelen szeretetéről. Az embereknek jó tanácsokra van szükségük, amelyek Hozzá vezetik őket.

Bölcs és szent papok 

Szükségük van arra, hogy Ő megbocsásson nekik, amikor rossz lépéseket tesznek az életben. És ehhez nélkülözhetetlenek a jó papok, azok, akik bölcsek és szentek. Az, hogy egy ösztöndíjjal támogatva egy olyan pap képzését, akinek nincsenek meg az anyagi lehetőségei, én is kivehetem a részemet az adományozásból, ez ösztönzött az adományozásra.

A CARF munkáját az Opus Dei tagjaival való barátságom révén ismertem meg, és bár nem tartozom az egyház e személyes prelatúrájához, első kézből tudom, hogy milyen nagyon jó teológiai és lelki képzést nyújtanak.

 

"A világnak szüksége van Istenre. Ezért a papképzésbe való befektetés ezekben az időkben, ha lehet, fontosabb, mint valaha".

Deogratias Method Nyamwihula a tanzániai Mwanza egyházmegyéhez tartozik. 2015-ben érkezett Rómába, és a Sedes Sapientiae nevű szemináriumi labdarúgócsapatban játszott, amely a Clericus-kupa legveszélyesebb csapatai közé tartozik. A Clericus Kupa a papok és szeminaristák világbajnoksága. "Mindig is fociztam a hazámban. Cipő nélkül, nagyon kemény talajon. A foci miatt nagyon sok barátom volt. Egy mérkőzés olyan, mintha egy barátot hívnánk ebédre" - mondja. 

"Az első pillanattól kezdve fiamnak tekintettem őt". 

Amikor felvettem a kapcsolatot a CARF-fel, meséltek a tanzániai Deogratiasról, aki a római Szent Kereszt Pápai Egyetemen tanult. Úgy gondoltam, kiváló lehetőség lenne hozzájárulni a képzéséhez, mert az a nagyszerű lelki munka, amit kétségtelenül végezni fog, egy olyan szűkölködő kontinensen maradna, mint Afrika. Bár időbe telt, amíg személyesen megismertem őt, az első pillanattól kezdve fiamnak tekintettem, és minden nap imádkozom érte, hogy jó pap legyen belőle.

Szeretnék bátorítani minden olvasót, akinek van anyagi lehetősége, hogy adományozzon (személyesen vagy cégén keresztül) a következő embereknek a képzésére papi hivatás a szűkös gazdasági erőforrásokkal rendelkező országokból. A jó, amit egy jó pap tesz, olyan, mint a tóba ejtett kő, amelynek hullámai messzire és messzire terjednek. Isten nem hagyja magát felülmúlni a nagylelkűségben, így nem kétséges, hogy mi vagyunk a győztesek. 

"Isten nem hagyja magát felülmúlni a nagylelkűségben, így nem kétséges, hogy mi vagyunk a győztesek. 

Deogratias Method Nyamwihula 1990. július 4-én született és a tanzániai Mwanza egyházmegyéhez tartozik. A római Szent Kereszt Pápai Egyetemen tanult, hogy lelkipásztorként szolgálhasson egyházmegyéjében, és segíthessen Tanzánia evangelizálásában. Hat testvére közül ő a harmadik.

Isten szeretetének hívása 

Deogratias Method Nyamwihula a tanzániai Mwanza egyházmegyéhez tartozik. A római Szent Kereszt Pápai Egyetemen képzik, hogy lelkipásztori szolgálatot végezzen egyházmegyéjében, és segítse Tanzánia evangelizációját.

Deogratias nagyon keresztény családban nőtt fel. A keresztneve "predesztinálta őt a papságra" - mondja. Egy másik testvérét Melchiornak hívják. 

"Ahogy nőttem fel, szerelemmé vált, és papi hivatásom lett. 17 éves koromban éreztem Isten szeretetének hívását a papságra, és elkezdtem felkészülni, hogy megértsem, mit akar Isten az életemmel" - magyarázza.

A labdarúgásról, másik nagy szenvedélyéről így nyilatkozik: "A cél nem a győzelem, hanem a barátságok kialakítása. És ha mindannyian itt vagyunk, az a hit által van. Ez a győzelem: győzni a keresztény erényekben". 

 

 

A VOKÁCIÓ 
AMI NYOMOT HAGY

Segítség a vetéshez
a papok világa
ADOMÁNYOZZON MOST