Milyen típusú végrendeletek vannak?
Spanyolországban figyelembe kell venni az egyes autonóm közösségek - például Katalónia, Baszkföld vagy Navarra - jogszabályai szerint kiadott végrendeletek érvényességét. De ha csak a Polgári Törvénykönyvre szorítkozunk, két alapvető végrendelettípus létezik, és mindkettőben örökösként szerepelhet az Ön által választott civil szervezet vagy civil szervezetek.
1. Közös végrendeletek
A
will nyitott közjegyző előtt történik, aki tanácsot ad az eljáráshoz, ismeri annak tartalmát, általában elkészíti azt, és felelős az eljárás jogszerűségéért.
Végrendeletében kiválaszthatja azt az ügyet, amelyet támogatni szeretne, a közjegyző pedig segíthet abban, hogy azt örökösként a végrendeletébe foglalhassa, vagy kijelölhesse a kívánt jótékonysági hagyatékot.A közjegyző vagy az őt a közjegyzői hivatalban követő személy köteles továbbá az eredeti példányt mindenkor megőrizni, és annyi másolatot kiállítani, ahányat csak szükséges. Bár "nyíltnak" nevezik, teljesen titkos, és a közjegyző haláláig nem közölheti a tartalmát senkivel, kivéve Önt mint örökhagyót. A közjegyző csak arról tájékoztatja az Igazságügyi Minisztériumot (Registro General de Actos de Última Voluntad), hogy a végrendeletet az adott időpontban és a végrendelkező által tett végrendelet létezik, de további részletek megadása nélkül.
A nyílt végrendelet a legcélszerűbb, legbiztonságosabb, legkényelmesebb és legszélesebb körben használt végintézkedési forma. A közjegyzői díj 40 euró körül van, a közjegyzői díjakat a kormány nemzeti szinten szabályozza.
Az Önhöz közeli közjegyzőt egyszerűen keresse meg az alábbi menüpontban
ez az oldal.
Egy másik gyakori módozat a
zárt végrendeletA közjegyző nem köteles nyilvánosságra hozni az Ön végrendeletét, de Ön nyilatkozik arról, hogy azt egy lepecsételt dokumentum tartalmazza, amelyet átad a közjegyzőnek. A közjegyző engedélyezi a cselekményt, és megőrzi a lepecsételt és lepecsételt papírlapot. A jogi szakértő tanácsadásának hiánya miatt ez a végrendelet veszélyes, ráadásul költségesebb is, mint az előző.
Gyakorlati haszna kevés, de a végrendeletében egy nonprofit szervezetet is feltüntethet, vagy szolidáris hagyatékot hagyhat a nevére..
A harmadik modalitás ebben a kategóriában a
holografikus végrendelet amelyet a saját kézírásával készítettek. A szerződésnek bizonyos minimális, de elengedhetetlen formalitásoknak kell megfelelnie (dátum, egyértelmű akarat, aláírás a végén...) és,
amennyiben egy vagy több nonprofit szervezettel való együttműködést választ, akkor ezeket az örökösöket örökösként kell feltüntetni, vagy írásban meg kell határozni, hogy milyen szolidaritási hagyatékot kívánnak adományozni.. Ahhoz, hogy hatékony legyen, az örökhagyó halálakor különleges eljárásokra és bírósági beavatkozásra van szükség. Ez néha veszélyes dokumentum, mivel hiányzik belőle a tanácsadás, és a későbbi bírósági eljárás miatt költségesebb, mint egy másik.
2. Különleges végrendeletek
Katonai végrendelet: háborús időszakban a hadsereg alkalmazottai számára.
Tengeri akarat: a legénység vagy az utasok által egy hajó fedélzetén végzett tevékenység.
Külföldön készült végrendelet: a spanyol állampolgár által az ország területén kívül, annak az országnak a jogszabályaival összhangban, amelyben tartózkodik, vagy spanyol diplomáciai vagy konzuli tisztviselő előtt, a spanyol jogszabályokkal összhangban.
A végrendelet készítésének követelményei
A közhiedelemmel ellentétben a végrendelkezés viszonylag egyszerű és rendkívül fontos gesztus. Nemcsak azt teszi lehetővé, hogy megvédje szeretteit, hanem lehetőséget nyújt arra is, hogy egy vagy több civil szervezetet is bevonjon, hogy a jövőben is egy jobb világot építsen.
Két alapvető követelmény van ahhoz, hogy ezt megtehessük:
- 14 évesnél idősebbnek kell lennie.
- A végrendelkezés időpontjában teljes mértékben birtokában lenni a képességeknek. A nyilatkozat akkor érvényes, ha azt olyan személy tette, aki a nyilatkozat megtételekor cselekvőképes volt, még akkor is, ha később elveszíti szellemi képességeit.
A különleges végrendeletek esetében, tekintettel kivételes jellegükre, a végrendeletek elkészítésének lehetőségei nagyon körülményesek és korlátozottak. A többi esetben a különböző módozatok mindegyikét bizonyos formai követelmények kísérik.
Nyílt végrendelet:
Ha közjegyző előtt történik, akkor az örökhagyónak a közjegyzői irodába kell mennie a személyazonosításhoz szükséges nemzeti személyazonosító okmányával. E követelményt követően ki kell fejtenie végakaratát, azaz el kell magyaráznia a közjegyzőnek, hogyan kívánja felosztani a vagyonát. Ha úgy gondoltad, hogy szeretnél együttműködni azzal az üggyel, amely életed során megmozgatott, egy vagy több nonprofit szervezetet választhat örökösnek.Vagyonának egy részét az Ön által választott szervezetnek is adományozhatja.
Ezt a törvény szerint a számunkra legmegfelelőbb módon tehetjük meg, írásban vagy szóban, azzal az egyszerű feltétellel, hogy ezt maga az örökhagyó teszi meg.
A közjegyzőnek megadott adatok és információk alapján a közjegyző a jogi formaságoknak megfelelően elkészíti a végrendeletet. Miután a végrendeletet elkészítették, a közjegyző felolvassa a dokumentumot. Ha Ön mint örökhagyó beleegyezik, aláírja, és ezzel kifejezi beleegyezését. A nyílt végrendelet a leggyakoribb és legbiztonságosabb végrendelettípus, mivel a közjegyző a szövegezés során tisztázhatja az örökhagyó minden kétségét, és elkerülheti a később felmerülő problémákat.
Zárt végrendelet:
Ez az általános végrendelettípus, amely egyesíti a holografikus végrendelet titkosságát a nyílt végrendelet előnyeivel. Az örökhagyónak el kell mennie a közjegyzőhöz, de miután azonosította magát, csak a végrendeletet tartalmazó borítékot kell átadnia a közjegyzőnek, megjelölve, hogy azt saját kézírásával vagy gépi úton írta. Erre a módozatra abban az esetben, ha Ön úgy dönt, hogy végrendeletében egy nonprofit szervezetet vesz fel, a többi végrendeletével együtt kell megírnia.. A közjegyző jegyzőkönyvet készít az átadásról, majd felolvassa a jegyzőkönyvet, amelyet a közjegyző és Ön mint örökhagyó ír alá. A közjegyző nem ismeri az okirat tartalmát.
Holografikus végrendelet:
A Polgári Törvénykönyv előírja, hogy a holografikus végrendeletet teljes egészében az örökhagyó kézírásával kell megírni, és az örökhagyónak alá kell írnia, beleértve a dátumot (nap, hónap és év), amelyen a végrendeletet írták. Ez a végrendelet nem tekinthető érvényesnek, ha azt számítógépen gépelték vagy írták, és akkor sem, ha azt más személy írta. Papírra és biroval (nem ceruzával vagy más, letörölhető eszközzel) kell írni, a szokásos kézírással és aláírással, törlés és sorok közötti írás nélkül.
Milyen típusú végrendeletek vannak?
Öröklés
Öröklés alatt "a személy halála után meg nem szűnő vagyontárgyak, jogok és kötelezettségek összességét" értjük. Fontos azonban az is, hogy a szolidaritás ne szűnjön meg, és továbbra is kézzelfogható legyen azon nonprofit szervezetek projektjeiben, amelyeket a végrendeletébe foglal, és amelyeket egész életében támogatott.
Az örökség felosztása az Ön mint örökhagyó részéről szabad. A Polgári Törvénykönyv azonban minden felosztásnál kötelezi Önt arra, hogy a vagyon egy bizonyos hányadát bizonyos hozzátartozókra - a kényszer- vagy törvényes örökösökre - hagyja, és ez megfelel az úgynevezett törvényes kötelezettségnek. Az öröklés nemcsak a szoros értelemben vett öröklést foglalja magában, hanem minden, az élet során tett adományt is.
Abban az esetben, ha a halál időpontjában leszármazók maradnak, az örökségből és az adományokból álló vagyon három egyenlő részre oszlik:
- Szigorú legitimitás a vagyon azon egyharmada, amellyel nem lehet szabadon rendelkezni, és amely a törvényes örökösök, más néven kényszerörökösök részére kerül. A gyermekei között egyenlő arányban osztják fel, és ha egyikük elhunyt, a későbbi leszármazottai képviseleti jogon, azaz a vérvonal alapján örökölnek.
- Az egyharmados javulásEz a rész sem szabadon felhasználható, de bizonyos mértékig rendelkezésre áll. A törvény kimondja, hogy a javítás harmadát a gyermekek és a leszármazottak között kell felosztani, de nem feltétlenül egyenlő arányban. Lehetséges, hogy egyes gyermekek előnyben részesülnek másokkal szemben.
- A korlátlan harmadik az a rész, amelyet Ön mint örökhagyó arra hagyhat, akire akar, legyen az családtag vagy más, és lehet természetes vagy jogi személy, beleértve bármely nonprofit szervezetet is. Ha van egy vagy több olyan nonprofit ügy/szervezet a világban, amellyel Ön mindig is azonosult, dönthet úgy, hogy végrendeletében szerepelteti őket, miután tájékozódott a munkájukról. Az örökségnek ez a része nem lenne adóköteles, mivel a nonprofit szervezet jogi személy, és nem terheli örökösödési adó, az örökségből származó jövedelem pedig mentesül a társasági adó alól, mivel közhasznúnak nyilvánított nonprofit szervezetről van szó.
Házasságkötés esetén az Ön feleségét vagy férjét legalább a javítás harmadának haszonélvezete illeti meg.
Ha azonban Ön leszármazottak nélkül, de felmenőkkel (szülők vagy nagyszülők) hal meg, akkor ők jogosultak az örökség felére, mint fenntartott részre. Ebben az esetben, ha az Ön férje vagy felesége a halál időpontjában még életben van, jogosult az örökség felének haszonélvezeti jogára.
A felmenők vagy leszármazottak nélkül, de férjjel vagy feleséggel rendelkező személyeknek az örökség kétharmadának haszonélvezeti jogát kell biztosítaniuk.
Ez a rendelet néhány autonóm közösségben kivételeket tartalmaz, például Navarrában csak formális törvényes részesedés van (elegendő a törvényes kedvezményezetteket megemlíteni, nem kell vagyontárgyakat hagyni rájuk), vagy Katalóniában csak egynegyed, és csak a leszármazottak javára. A Baleár-szigeteken, Baszkföldön és Aragóniában is vannak szabályok.
Mi történik, ha nem teszek végrendeletet?
Ne feledje, hogy a végrendelet csupán egy olyan aktus, amely megadja Önnek a szabadságot, hogy eldöntse, hogyan kívánja felosztani a vagyonát. Ha nincs végrendelet, vagy ha a végrendeletet érvénytelennek tekintik, vagy más esetben (pl. ha az örökösök előbb haltak meg, mint Ön, mint örökhagyó, vagy nem minden kényszerörökös került bevonásra), a törvény állapítja meg, hogy kik az elhunyt örökösei.
- Először isA gyermekek és leszármazottak (unokák csak akkor, ha elhunytak, vagy nem tudnak vagy nem akarnak örökölni szüleiktől és felmenőiktől, nemen, életkoron vagy származáson alapuló megkülönböztetés nélkül.
- MásodszorA fent említettek hiányában a szülők és a legközelebbi felmenők. Ha a szülők nem élnek, a nagyszülők örökölnek.
- Harmadik helyenA házastárs, aki leszármazók és felmenők hiányában, valamint a testvérek előtt örököl.
- VégülAz úgynevezett járulékosok, testvérek (akik egyenlő arányban örökölnek), unokaöccsök, unokahúgok, nagybácsik, nagynénik és nagybácsik. A fentiek hiányában más rokonok a negyedik fokig (unokatestvérek) örökölnek. Végrendelet hiányában a negyedik rokonsági fokon túl nem lehet örökölni.
Mindezek hiányában az állam örököl, bár egyes autonóm közösségekben éppen az adott autonóm közösség. Ez a sorrend néhány autonóm közösségben, például Baszkföldön és Navarrában eltérő. Ha nincsenek rokonai vagy szerettei, akikkel a jövőben megoszthatná örökségét, akkor egy vagy több nonprofit szervezetet nevezhet meg egyetemes örökösként, és minden vagyonát egy jobb világ további építésére fordíthatja.
Az örökös státusz bizonyításához szükséges a haláleset bizonyítása és a végrendeleti örökösökké nyilvánítási eljárás lefolytatása, amely lehet bírósági vagy közjegyzői eljárás, és amelynek költségei minden esetben magasabbak, mint a végrendelet költségei.
Hagyaték
Végrendelkezőként a végrendeletében az örökös megnevezésén túl, azaz annak a személynek vagy személyeknek a kijelölésén túl, akik a vagyontárgyak és jogok általános részét kapják, Ön meghatározott vagyontárgyakat vagy jogokat is hagyhat egy természetes vagy jogi személyre.
Ezek a vagyontárgyak lehetnek vagyontárgyak (ingatlan, autó, műalkotás, ékszer stb.) vagy jogok (juttatás, tartozás behajtása, hagyaték egy része stb.). Örökhagyóként olyan vagyontárgyakat is hagyathat, amelyek nem szerepelnek a hagyatékában. Ebben az esetben az örökösöknek a hagyatékból kell megvásárolniuk a vagyontárgyat a hagyatéki kedvezményezett (a hagyatékban részesülő személy) számára (pl. "X bankszámláról vegyen autót x személynek").
A hagyaték sajátossága, hogy a hagyatéknak van egy korlátja: semmilyen körülmények között nem sértheti a kényszerített örökösök törvényes jogait. Ezen túlmenően ezeket akarattal kell megadni, és kifejezetten ki kell fejteni.
Ha úgy dönt, hogy bármilyen nonprofit szervezetet bevesz a végrendeletébe, fontos, hogy döntését megossza a csapatukból valakivel, nemcsak azért, hogy ellenőrizze az azonosító adatokat, hanem azért is, hogy biztosítsa a végrendelet végrehajtását. Ezen túlmenően közvetlenül is megismerheti a munkájukat.
A végrendeletekre vonatkozó formai jogszabályok
Végrendelet készítésekor a legcélszerűbb, ha közjegyző előtt tesz végrendeletet, mivel ő köteles azt az Ön mint örökhagyó akaratával összhangban elkészíteni, amelyet neki kell megvizsgálnia, értelmeznie és a jogrendszerhez igazítania. Előzetesen konzultálhat egy ügyvéddel is, aki tanácsot adhat a konkrétabb kérdésekben, de ez a tanácsadás nem zárja ki a közjegyző által mindenképpen elvégzendő munkát. Az öröklés jelenségének összetettsége, például az autonóm közösségek öröklési törvényeinek sajátosságai miatt különösen ajánlott a nyílt végrendelet.
Spanyolországban közös polgári jog van, amelyet főként a Polgári Törvénykönyv tartalmaz. Bizonyos polgári ügyeket azonban a polgári jogalkotás területén hatáskörrel rendelkező autonóm közösségek szabályoznak, és a common law szubszidiáriusan alkalmazandóvá válik, előnyben részesítve az ezen autonóm közösségekben hatályos szabályozást (formális vagy speciális polgári jog).
Ez a különleges forális vagy polgári jog néha a személy polgári szomszédságának (1 ), néha pedig pusztán annak a ténynek az alapján alkalmazandó, hogy a végrendeletet a forális jog hatálya alá tartozó területen tette. Ez tehát személyes vagy területi jog. Az autonóm közösségekkel kapcsolatban számos kérdés merül fel:
- Nyelv: A Polgári Törvénykönyv 684. cikke előírja, hogy a végrendeletet legalább a végintézkedés helyének egyik hivatalos nyelvén kell elkészíteni.
- A közös akarat: Vannak olyan autonóm közösségek, ahol ez nem elfogadott (a Polgári Törvénykönyv 669. és 773. cikke), például a Baleár-szigetek és Katalónia. Más autonóm közösségekben elfogadják a közös végrendeleteket, így a Polgári Törvénykönyv tilalma nem érvényesül. Ezek Aragónia, Baszkföld, Galícia és Navarra.
- Vagyonkezelői jogviszonyamely az a szám, amellyel az örökhagyó megnevezhet egy olyan személyt, aki az örökhagyó halála után felelős lesz az örökségének felosztásáért. Abban az esetben, ha van egy vagy több olyan nonprofit szervezet, amellyel halála után is szeretne együttműködni, tájékoztassa az adott személyt arról, hogy szeretné őt is bevonni a hagyatékába.
Polgári szomszédság: Polgári ügyekben a személy és az autonóm közösség jogrendszere közötti kapcsolatot jelenti. Ha egy személy polgári szomszédságot szerez
(pl. Aragóniában), az autonóm közösség jogszabályainak hatálya alá tartozik.
azon a környéken. Születés, leszármazás vagy lakóhely révén szerezhető meg (általában 10 év).
a Közösségben való lakóhely, bár a kifejezett nyilatkozat elegendő 2).
Közös végrendelet: Két vagy több személy adja meg. Egyes helyeken csak házastársakra vonatkozik, máshol viszont lehet házastárs vagy nem házastárs, sőt, akár 2-nél több személy is. Nem kell egymást örökösként megnevezniük, de a gyakorlatban mégis ez a leggyakoribb.
Fiducia: Ez egy vagy több személy megnevezését jelenti a végrendeletben, hogy elrendeljék öröklésüket. Szolidaritás öröksége Telefon: 902 010 609 CARF Alapítvány: +34914029082.
Aragónia
Az aragóniai törvényhozás alapvető szabályozása ebben a kérdésben a haláleseti öröklésről szóló, február 24-i 1/1999. sz. törvény.
Az Aragóniában kiadott közjegyzői végrendeletekben - kivételes esetektől eltekintve - nincs szükség tanúk közreműködésére. Ez a szabály területi, nem pedig személyi jellegű, ami azt jelenti, hogy nemcsak azokra az aragóniaiakra vonatkozik, akik Aragóniában végrendelkeznek, hanem minden olyan személyre is, aki Aragónia területén közjegyzői végrendeletet tesz.
E rendelkezés különlegessége nem abban rejlik, hogy ez az egyetlen Közösség, amely ezt létrehozta (valójában a Polgári Törvénykönyv is ugyanígy szabályozza), hanem abban, hogy ez volt az első hivatalos jogszabály, amely ezt tette, megelőzve a többi autonóm közösséget.
Meg kell jegyezni, hogy Aragóniában lehetőség van közös végrendelet (1 ), azaz két vagy több személy által egyetlen aktusban és egyetlen okiratban tett végrendelet megadására is. A közös végrendeletre vonatkozó szabályok személyes jellegűek, azaz "elkísérik" az aragóniaiakat, bárhol is adják meg a végrendeletet, ellentétben azzal, amire az imént a tanúkkal kapcsolatban rámutattunk.
Érdekességként meg kell jegyezni, hogy ha az egyik adományozó nem aragóniai, akkor is megteheti, amennyiben jogszabályai ezt nem tiltják. Így az aragóniaiak és a polgári törvénykönyv, a katalán vagy a baleár-szigeteki jog hatálya alá tartozó személyek által közösen tett végrendelet semmis.
Közös végrendelet: Két vagy több személy adja meg. Egyes helyeken csak házastársakra vonatkozik, máshol viszont házastársakra vagy nem házastársakra, sőt, akár kettőnél több személyre is. Nem feltétlenül kell egymást örökösként megnevezniük, de a gyakorlatban mégis ez a leggyakoribb.
Galícia
Galíciában a végrendeletekre vonatkozó alapvető szabályok főként a galíciai polgári jogról szóló, június 14-i 2/2006 törvényben (LDCG) találhatók. Ez a törvény olyan sajátosságokat állapít meg, amelyek megkülönböztetik a spanyol polgári törvénykönyvtől, különösen a végrendeletek jogszerűségét és típusait illetően.
Az általános formákon (nyitott, zárt és holografikus) kívül az LDCG néhány különleges tulajdonságot is biztosít:
Szokásos nyílt akarat: Ez a leggyakoribb végrendelet, amelyet közjegyző előtt hajtanak végre. A közjegyző a végrendeletet az örökhagyó akarata szerint készíti el, általában tanúk nélkül.
Zárt végrendelet: Az örökhagyó a közjegyző előtt, anélkül, hogy a végrendelet tartalmát nyilvánosságra hozná, kijelenti, hogy az általa átadott dokumentum az ő végrendelete.
Holografikus akarat: Teljes egészében az örökhagyó saját kézírásával íródott, keltezéssel és aláírással. Halála után a bíróságon közjegyzői hitelesítést kell végezni.
Közös végrendelet: Az egyik legfontosabb galíciai specialitás. Lehetővé teszi, hogy két vagy több személy (általában házastársak) egyetlen közjegyzői okiratban végrendelkezzen. Egymással szemben álló végrendelkezéseket hozhatnak létre, amelyek hatályossága kölcsönös feltételhez kötött.
Will by Commissioner: A házastársak házassági szerződésben vagy végrendeletben felhatalmazhatják a másik házastársat arra, hogy a saját nevében végrendelkezzen.
Különleges végrendeletek: A katonai, tengeri és külföldi végrendeletek is szóba kerülnek, bár ezek ritkábban fordulnak elő.
2. Legitimitás Galíciában
A fenntartott rész a vagyon azon része, amellyel az örökhagyó nem rendelkezhet szabadon, mert azt a törvény bizonyos örökösöknek (törvényes örökösöknek) tartja fenn. Galíciában a törvényes részek rendszere jelentősen eltér a közös polgári törvénykönyvtől:
Legitimitás:
Gyermekek és leszármazottak: Az előzetesen elhunyt, jogosan kitagadott vagy méltatlan gyermekek gyermekei és leszármazottai legitimáltak.
Özvegy házastárs: Az özvegy házastárs, aki nincs jogilag vagy de facto különélve, törvényes házastársnak minősül.
Fontos: A Polgári Törvénykönyvtől eltérően a felmenők (szülők, nagyszülők) a galíciai polgári jogban nem törvényesek.
A jogszerűség összege:
A leszármazottak számára: A gyermekek és leszármazottak törvényes részesedése Galíciában 25% (egynegyed) a likvid vagyonból. Ez nagyobb szabadságot biztosít a galíciai örökhagyónak a Polgári Törvénykönyvhöz képest, ahol a gyermekek törvényes részesedése kétharmad.
Az özvegy házastárs számára:
Ha Ön leszármazókkal egyezik meg: Önt az örökség 25% (egynegyede) élethosszig tartó haszonélvezete illeti meg.
Ha Önnek nincsenek leszármazottai, de vannak felmenői (még akkor is, ha nem törvényesítettek), Önt az örökség 50% (fele) élethosszig tartó haszonélvezete illeti meg.
Ha Önnek nincsenek leszármazottai vagy felmenői, akkor az örökség teljes tulajdonjoga megilleti Önt.
A fenntartott rész kifizetése: Ha az örökhagyó a fenntartott részt nem konkrét vagyontárgyakra ruházza át, az örökösök közös megegyezéssel dönthetnek úgy, hogy azt örökölt vagyontárgyakban vagy készpénzben fizetik ki (még akkor is, ha az örökségen kívüli). Megállapodás hiányában a kifizetés öröklött vagyontárgyakban történik.
3. Végintézkedés nélküli öröklés (nincs végrendelet)
Végrendelet nélküli halál esetén (végintézkedés nélküli öröklés) a törvényes öröklés rendjét az LDCG állapítja meg:
1. Fiai és leszármazottai: Elsősorban ők örökölnek, fejek szerint, ha fiúk, és vonal szerint, ha a korábban elhunyt fiúk leszármazottai.
2. Aszcendensek: Gyermekek és leszármazottak hiányában a szülők és más felmenők örökölnek.
3. Özvegy házastárs: Leszármazók és felmenők hiányában az özvegy házastárs örökli az elhunyt teljes vagyonát.
4. Testvérek, unokaöccsök és unokahúgok (a negyedik fokig): Ha a fentiek közül senki sem örököl, a testvérek és adott esetben az unokaöccsök és unokahúgok örökölnek.
5. Galícia Autonóm Közösség: Az utolsó helyen, és a fentiek hiányában Galícia Autonóm Közösség örököl.
4. Egyéb vonatkozó rendelkezések
Parkolás: Ez egy, a galíciai jogra jellemző alakzat, amely lehetővé teszi az elhunyt számára, hogy "félretegyen" egy törvényes kedvezményezettet a jövőbeli örökségből, és még életében javakat vagy pénzt adjon neki, cserébe azért, hogy lemondjon a törvényes örökségről.
Örökösödés: A törvényes kedvezményezettet csak a törvényben kifejezetten előírt, indokolt okból lehet kitagadni az örökségből, amelyet a végrendeletben meg kell jelölni.
Visszavonása a Will: A későbbi végrendelet visszavonja a korábbi végrendeletet, kivéve, ha az örökhagyó kifejezetten másként rendelkezik. A házasság érvénytelenítése, különválás vagy válás iránti kérelem benyújtása, illetve a tényleges különválás a házastárs vonatkozásában érvénytelenné teheti a végrendelkezési jogot.
Fontos szem előtt tartani, hogy e szabályok alkalmazása összetett lehet, és minden egyes esettől függ. Ezért végrendelet készítése vagy öröklés kezelése esetén erősen ajánlott öröklésre és galíciai polgári jogra szakosodott ügyvéddel konzultálni.
Navarra
Navarrában a végrendeletekre vonatkozó alapvető szabályokat a navarrai polgári törvénykönyv (Fuero Nuevo) összeállításának jóváhagyásáról szóló, március 1-jei 1/1973. számú törvény tartalmazza. Ez az összeállítás olyan öröklési rendszert hoz létre, amely igen jelentős és a spanyol polgári törvénykönyvtől eltérő sajátosságokkal rendelkezik, különösen a végintézkedés szabadsága és a törvényes.
Az alábbiakban a legfontosabb szempontokat emeljük ki:
1. A végrendeletek típusai
A Fuero Nuevo de Navarra a következő végrendelettípusokat ismeri el, néhány sajátossággal:
Szokásos nyílt akarat: Az okiratot közjegyző előtt adják ki. Ez a leggyakoribb forma.
Zárt végrendelet: Az örökhagyó, anélkül, hogy felfedné a tartalmát, egy lepecsételt papírlapot nyújt be a közjegyzőnek.
Holografikus akarat: Az örökhagyó saját kezűleg írta, keltezte és aláírta. Halála után közjegyzői okiratba kell foglalni.
Testamento de Hermandad (Mancomunado): Ez a navarrai jog egyik legjellegzetesebb vonása. Lehetővé teszi, hogy két vagy több személy (gyakran házastársak) ugyanazon közjegyzői okiratban végrendelkezzenek. Egymással ellentétes rendelkezést hozhatnak, ami azt jelenti, hogy az egyik végrendelkező rendelkezésének érvényessége függhet a másik végrendelkező rendelkezésétől. E végrendelet visszavonásának az egyik végrendelkező halála után vannak sajátosságai.
Will by Commissioner vagy "Testament of Trust": Az örökhagyó egy vagy több személyt (megbízottat vagy vagyonkezelőt) jelölhet ki az örökösök meghatározására és a hagyatéki vagyon halála utáni felosztására. Ez a számadat nagy jelentőséggel bír Navarrában, és jelentős rugalmasságot tesz lehetővé az öröklés tervezésében.
Különleges végrendeletek: A katonai, tengeri és külföldi végrendeletek szintén szerepelnek a listán.
2. Legitimitás Navarrában: a "tesztelés szabadsága".
A navarrai törvény egyik legkülönlegesebb és legkiemelkedőbb jellemzője a gyakorlatilag nem létező, örökségi értelemben vett törvényes. A spanyol szokásjoggal ellentétben, ahol a törvényes a vagyon olyan része, amellyel az örökhagyó nem rendelkezhet szabadon, Navarrában a végintézkedés szabadságának elve érvényesül.
Jogos hivatalos vagy pusztán hivatalos: Navarrában a kényszerű örökösök (gyermekek és leszármazottak, valamint adott esetben az özvegy házastárs, bár sajátosságokkal) törvényes részesedése csupán formális. Ez azt jelenti, hogy az örökhagyó nem köteles vagyontárgyakat hagyni rájuk, hanem csupán megemlíti őket a végrendeletben, és ha akarja, hagyhat rájuk valamilyen jelképes összeget vagy akár semmit. A Fuero Nuevo 305. törvénye megállapítja, hogy "a forális tartaléknak nincs végrehajtható vagyoni tartalma, és nem tulajdonít örökösi minőséget, és a benne beiktatott személy semmilyen esetben nem felel az öröklési tartozásokért, és nem gyakorolhatja az örökösnek járó intézkedéseket".
Az "özvegyi szokásrend megjelenése": Az özvegy házastársat, ha nem él külön jogilag vagy de facto, megilleti a hagyaték összes vagyontárgyának egyetemes és élethosszig tartó haszonélvezeti joga, amely még a végintézkedésekkel szemben is elsőbbséget élvez. Ez a haszonélvezeti jog nagyon erős jog a navarrai perjogban, és a túlélő házastárs helyzetének biztosítására irányul.
A felmenők számára nincs legitimáció: A felmenők (szülők, nagyszülők) a navarrai polgári törvénykönyv szerint nem legitim**, akárcsak Galíciában.
Ez a végrendelkezési szabadság nagyfokú önállóságot biztosít a navarrai örökhagyónak a vagyona rendeltetésének meghatározásában, mivel csak gyermekei egyikét, idegeneket vagy bárkit, akit megfelelőnek tart, előnyben részesíthet, feltéve, hogy a "formális törvényes" (a legitimált kedvezményezettek megemlítése) betartásra kerül.
3. Végintézkedés nélküli öröklés (nincs végrendelet)
Ha egy személy végrendelet nélkül hal meg, a Fuero Nuevo törvényes öröklési rendet állapít meg, különbséget téve a "törzsvagyon" és a "nem törzsvagyon" között:
Csomagtartó áruk: Ezek azok a vagyontárgyak, amelyek több generáción keresztül a családban maradtak. A Fuero Nuevo különleges rendszert hoz létre az öröklésükre vonatkozóan, amely azt hivatott biztosítani, hogy ezek a vagyontárgyak a családon belül maradjanak.
Nem törzsvagyon: A fennmaradó eszközök. Ezen eszközök öröklési sorrendje a következő:
1. Fiai és leszármazottai: Fejek vagy vérvonalak szerint örökölnek.
2. Özvegy házastárs: Ha nincsenek leszármazottak.
3. Aszcendensek: Szülők és más felmenők, a fentiek hiányában.
4. Testvérek, unokaöccsök és unokahúgok (rokonok a negyedik fokig):** Ha nincsenek felmenők vagy leszármazottak.
5. Comunidad Foral de Navarra: Az utolsó helyen, a fentiek hiányában.
4. Egyéb releváns adatok
Waste Trust: Lehetővé teszi, hogy az örökhagyó egy személyre (vagyonkezelőre) hagyja a vagyontárgyakat, hogy az élvezze azokat, és ami az örökhagyó halálakor megmarad belőlük, az egy másik személyre (vagyonkezelőre) száll át. Navarrában ez a szám külön szabályozással rendelkezik, amely rugalmasságot biztosít a vagyonkezelőnek a vagyon feletti rendelkezéshez, amennyiben ez így van meghatározva.
Örökösödés: Bár a törvényes részesedés formális, a törvényes kedvezményezettek örökségétől való megfosztása csak a törvényben meghatározott okokból lehetséges, és ezt a végrendeletben ki kell fejezni.
Visszavonása a Will: A későbbi végrendelet általában visszavonja a korábbi végrendeletet, de a testvéri végrendelet esetében a visszavonás feltételei szigorúbbak, különösen az egyik adományozó halála után.
A navarrai perrendtartás összetett, és számos olyan öröklési számadatot tartalmaz, amelyek a végrendelkezés szabadságának és a családi örökség folytonosságának megőrzésére irányulnak. Tekintettel annak sajátosságaira és a közös polgári törvénykönyvtől való eltérésekre, az öröklés tervezése vagy az öröklés kezelése során elengedhetetlen a navarrai Foral Polgári Törvénykönyvre szakosodott jogi szakember (ügyvéd vagy közjegyző) tanácsadása.
Baszkföld
Baszkföldön a végrendeletre vonatkozó alapvető szabályokat a baszk polgári jogról szóló, június 25-i 5/2015. számú törvény tartalmazza. Ez a törvény egységesítette a különböző történelmi területeken (Álava, Bizkaia és Gipuzkoa) fennálló forális polgári jog nagy részét, bár megtartott néhány sajátos sajátosságot, különösen Bizkaia "troncalidad"-jában.
A legfontosabb szempontokat az alábbiakban részletezzük:
1. A végrendeletek típusai
A baszk polgári jogi törvény (LDCV) a következő végrendelkezési formákról rendelkezik:
Szokásos nyílt akarat: A leggyakoribb, közjegyző előtt végrehajtott.
Zárt végrendelet: Az örökhagyó, anélkül, hogy a tartalmát nyilvánosságra hozná, a közjegyző előtt zártan bemutatja.
Holografikus akarat: Az örökhagyó saját kezűleg írta, keltezte és aláírta. Halála után közjegyzői hitelesítésre szorul.
Közös végrendelet: A baszk jogban, akárcsak Navarrában és Galíciában, igen fontos szereplő. Lehetővé teszi, hogy két személy (nem feltétlenül házastársak, bár ez a leggyakoribb) ugyanazon közjegyzői okiratban végrendelkezzen. Egymásnak megfelelő végrendelkezéseket hozhatnak létre, ami az örökhagyók végrendeletei közötti kölcsönös függőséget feltételez. Az örökhagyók életében történő egyoldalú visszavonásnak külön szabályozása van.
Végrendelkezik a biztos vagy a "végrendeleti meghatalmazás": Az örökhagyó egy vagy több személyt (megbízottakat vagy vagyonkezelőket) bízhat meg azzal a jogkörrel, hogy halála után rendelkezzen vagyonával, örökösöket vagy hagyatékátvevőket meghatározva. Ezt a nagy rugalmasságot biztosító jogkört az örökhagyó utasításainak megfelelően, vagy ennek hiányában a jóhiszeműség és a szokásoknak megfelelően kell gyakorolni.
Will halálos veszélyben ("Hilburuko"): Különleges forma, amely három megfelelő tanú előtt, közjegyző közreműködése nélkül adható, ha az örökhagyó közvetlen halálveszélyben van. Ezt a lehető leghamarabb írásban kell megtenni.
2. Legitimitás Baszkföldön
A törvényes Baszkföldön az 5/2015. törvényt követően jelentősen rugalmasabbá vált, és közelebb került a navarrai végrendeleti szabadsághoz, bár a törvényes vagyoni tartalmú, de alacsonyabb összegű törvényes.
Legitimitás: Ezek legitimáltak:
Gyermekek vagy leszármazottak bármilyen mértékben.
A bejegyzett élettársi kapcsolat özvegy házastársa vagy túlélő tagja, akit haszonélvezeti jog illet meg, ha más örökösökkel közösen örököl.
Fontos: A polgári törvénykönyvtől eltérően a felmenők (szülők, nagyszülők) a baszk polgári jogban nem legitimálhatók.
A jogszerűség összege:
A leszármazottak számára: A fenntartott rész a likvid vagyon egyharmada (1/3). Ez azt jelenti, hogy az örökhagyó nagy szabadsággal rendelkezik az örökség másik kétharmadával (a Common Law javítási harmada és a szabad rendelkezés harmada a Baszkföldön a szabad rendelkezés kétharmadává olvad össze).
Kollektív legitimitás: A törvény lehetővé teszi az örökhagyó számára, hogy a fenntartott részt egy vagy több törvényes kedvezményezettjének tulajdonítsa, és a többieket kifejezetten vagy hallgatólagosan "félreteheti" vagy kizárhatja. Egy törvényes kedvezményezett kihagyása a végrendeletben hallgatólagos mellőzésnek minősül. Ez nagy szabadságot biztosít az örökhagyónak abban, hogy egy vagy néhány gyermekét vagy leszármazóját előnyben részesítse, a többieket pedig törvényes részesedés nélkül hagyja (a formális említéstől eltekintve).
Özvegy házastárs vagy élettárs: Önt a javítás harmadának élethosszig tartó haszonélvezete illeti meg (ha vannak leszármazottai).
Ha nincsenek leszármazottai, jogosult az elhunyt összes vagyonának egyetemes haszonélvezeti jogára.
Ezenkívül a túlélő házastárs vagy élettárs mindaddig lakhatási joggal rendelkezik a családi házban, amíg özvegy vagy özvegy marad, nem él együtt, vagy nem köt új élettársi kapcsolatot.
3. Végintézkedés nélküli öröklés (nincs végrendelet)
Ha egy személy végrendelet nélkül hal meg, az LDCV megállapítja a törvényes öröklés rendjét:
Nem törzsvagyon (az egész Baszkföldre vonatkozóan):
1. Fiai és leszármazottai: Fejenként vagy vonalanként öröklődnek.
2. Özvegy házastárs vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat túlélő tagja: Leszármazók hiányában ő örököl a vagyonban.
3. Aszcendensek: Szülők és más felmenők, a fentiek hiányában.
4. Testvérek, unokaöccsök és unokahúgok (a negyedik fokig): Ha a fentiek közül egyik sem áll fenn.
5. Baszkföld autonóm közösségének általános közigazgatása: Utolsó.
Törzsáruk (Bizkaia és Llodio - Álava kivételével): A csonkajog Bizkaia (és Llodio település) polgári jogának sajátos alakzata, amely bizonyos vagyontárgyak (ingatlanok) tulajdonjogát azon a családon belül kívánja megőrizni, ahonnan azok származnak, meghatározott rokonsági vonalakat követve (tronqueros). A törzsvagyon öröklésénél a törzsrokonokat előnyben részesítik más örökösökkel szemben, még az elhunyt közvetlen leszármazottaival szemben is, akik nem törzsrokonok. Ez megváltoztathatja a hagyatéki öröklés sorrendjét az adott vagyontárgyak tekintetében.
4. Öröklési megállapodások és egyéb számadatok
Utódlási megállapodások: Az LDCV elismeri és szabályozza az öröklési paktumokat, amelyek lehetővé teszik a vagyon öröklésének elrendelését az elhunyt életében, halál utáni hatállyal vagy jelen hatályú (például "ajándékozás a rendelkezési jog fenntartásával"). Ezek a paktumok magasabb rangúak, mint a végrendelet, és egy későbbi végrendelet nem vonhatja vissza őket, ha ellentmondanak nekik.
Apartman: Ez az a szám, amely lehetővé teszi az örökhagyó számára, hogy egy törvényes kedvezményezettet (gyermek vagy leszármazó) "félretegyen" az örökségből, megfosztva őt törvényes részétől, anélkül, hogy az örökségből való kitagadás okát indokolni kellene. Elég, ha a végrendeletben megemlíti és kifejezetten félreteszi, vagy egyszerűen kihagyja (hallgatólagos félretétel).
Örökösödés: Bár a törvényes részesedés rugalmasabb, a törvényben meghatározott okokból történő formális kitagadás továbbra is lehetséges.
A baszk polgári jog a maga sajátosságaival (különösen az elkülönített, kollektív fenntartott rész, a közös végrendelet és a bizkai csonkítás) rugalmas eszközöket kínál az öröklés tervezéséhez. Bonyolultsága miatt azonban szükség van a baszk polgári jogra szakosodott jogi szakember (ügyvéd vagy közjegyző) útmutatására és tanácsadására annak biztosítása érdekében, hogy a végrendelet vagy az öröklés teljes mértékben összhangban legyen az elhunyt akaratával és a hatályos joggal.