Timothy Katende az egyházmegye papja. Kiyinda-Mityana Ugandában.
"Amikor még ministráns voltam a Madduban (Uganda) lévő Bűnösök Nagyasszonya Menedéke nevű plébánián, az akkori plébánosom egy nap felvetette, hogy az általános iskola után, 2005-ben szeretnénk-e belépni a szemináriumba.
Más ministránsokkal voltam, akiket nem érdekelt az ötlet, engem viszont igen, bár akkor még nem mondtam el nekik.
Sokat gondolkodtam rajta, és amikor hazajöttünk, elmondtam a nagynénémnek (a szüleim halála után a nagynénémnél és a nagybátyámnál éltem), akinek nagyon tetszett, de előbb várnunk kellett egy kicsit, hogy rendesen befejezzük az általános iskolát.Ezt a gondolatot az általános iskola utolsó évében végig a fejemben tartottam, és a szünidőben emlékeztettem rá a nagynénémet, és együtt mentünk el beszélgetni róla a plébánossal.
Aztán letettem a felvételi vizsgát a kisszemináriumban, és az eredmények nagyon jól sikerültek. 2005 decemberében kaptuk meg a felvételi levelet a Mubendei Szent Szív Szemináriumba, a megvásárolni kívánt dolgok listájával együtt. Ott elkeseredtünk, mert nem tudtuk beszerezni mindazt, ami a szemináriumba való bejutáshoz szükséges volt. Nagyon drágának tűnt, és majdnem feladtuk. De amikor elmagyaráztuk a plébánosnak, felajánlotta, hogy segít nekünk, ahol csak tud.
Vasárnaponként a mise után a plébános beszélgetett a hívekkel az ügyről, és így sikerült valamit elérnünk. Így tudtunk vásárolni néhány iskolai cikket, és be tudtam lépni a szemináriumba. És miután bejutottam a szemináriumba, a nagynéném és a nagybátyám, valamint a plébános fizette a tandíjamat, amíg még a szemináriumban voltam, és emlékszem, hogy sokszor visszajöttem a házhoz a pénzért.
Nem emlékszem, hogy egyszerre teljes egészében kifizettem volna a tandíjat. Mindig részletekben fizettem, hála a szemináriumi rektoroknak, akik megértették a helyzetemet, és így tudtam befejezni a 2006 és 2011 közötti hatéves kisszemináriumot.
Ezért mindig hálát adok az Úrnak, aki olyan jól gondoskodott rólam, és a nagynénémnek és a nagybátyámnak, valamint a plébánosnak, akik abból a kevésből, amijük volt, támogattak engem a szemináriumban. Továbbá a püspökömnek, a rektoroknak és a nevelőknek, akik eddig mindig formáltak engem.
És szívből köszönöm, hogy mindenben támogattátok papi hivatásomat. A támogatásotok nélkül nem hiszem, hogy eljutottam volna oda, ahol most vagyok, a Navarrai Egyetem teológia ötödik évfolyamán..
Nagyon szépen köszönöm, és Isten áldjon meg mindig.