A történelem Keresztes Szent Teréz Benedictaakinek a neve Edith Steinfényes tanúságtétel arról, hogy az igazság őszinte keresése végül a Krisztussal való találkozáshoz vezet. Életét, amelyet az intelligencia, az odaadás és a mártíromság jellemzett, ma is kihívás elé állít sok olyan nőt, aki érzi a hívást, hogy testben és lélekben Istennek szentelje magát.
A CARF Alapítványtól, amely szintén támogatja a vallásos nők képzését, a hűség, a lelki mélység és a feltétel nélküli szeretet példaképeként emlékezünk meg róla.
Edith Stein 1891. október 12-én született az akkor még a Német Birodalomhoz tartozó Wroclawban. Tizenegy gyermek közül ő volt a legfiatalabb egy zsidó vallásos családban. Édesanyja, aki szilárd hitű és erős jellemű nő volt, példát mutatott neki az erő és a felelősségvállalás terén. Tizenévesként azonban Edith abbahagyta az imádkozást, és ateistának vallotta magát. Ragyogó intelligenciájú fiatal nő volt, aki elégedetlen volt a könnyű válaszokkal, és eltökélte, hogy megtalálja az igazságot a maga számára.
Göttingenbe költözött filozófiát tanulni, ahol a híres filozófus, Edmund Husserl, a fenomenológia megalapítójának tanítványa és munkatársa lett. Filozófiai kutatásai nem pusztán tudományos tevékenységet jelentettek: az ember mélyszerkezetét, méltóságát, szabadságát és a világhoz való viszonyát igyekezett megérteni. Edithet a szenvedés, az együttérzés és az emberek belső tapasztalata is érdekelte.
Az intellektuális őszinteség arra késztette, hogy megnyíljon a keresztény hit tanúságtétele előtt. A hívő barátok példája, a thomista gondolkodással való kapcsolata és mindenekelőtt a szentek életének olvasása kezdte megmozgatni a szívét. Különösen mélyen megragadta az a derű, amellyel egy keresztény barátja szembenézett férje halálával, ami arra késztette, hogy megkérdezze magától, honnan ered ez a szilárd remény.
A fordulópont 1921 nyarán, egy baráti látogatás során következett be. Véletlenszerűen leemelt egy könyvet a könyvespolcról: ez volt az önéletrajza. Jézus Szent Teréz. Egyetlen ülésben olvasta el az éjszaka folyamán, és amikor befejezte, azt mondta: "Ez az igazság". Ez a találkozás a spanyol karmelita szenttel belső kinyilatkoztatás volt Edith számára. Nemcsak a kereszténység igazságát fedezte fel benne, hanem egy olyan spirituális utat is, amely betöltötte az értelem és a beteljesedés iránti szomját.
Nem sokkal e döntő olvasmány után Edith Stein kérte, hogy kereszteljék meg. A szentséget 1922. január 1-jén, 30 éves korában, a speyeri domonkos templomban kapta meg. Ettől kezdve mély, derűs és összetartó hitben élt. Gyökeresen megváltoztatta életmódját: elkezdett minden nap misére járni, intenzíven imádkozni és tudását a Krisztusban kinyilatkoztatott igazság szolgálatába állítani. Egy új Edith született meg benne: egy szabad, hálás és Istenbe szerelmes nő.
Az ezt követő években összekapcsolta lelki életét szellemi hivatásával. Tanárként dolgozott egy katolikus iskolában, németre fordította Aquinói Szent Tamás műveit, és keresztény szemléletű filozófiai esszéket írt. Amit korábban pusztán az értelemmel keresett, azt most a hittel értette meg. Számára a filozófia és a teológia egymást kiegészítő utak voltak a teljes igazsághoz.
A Krisztussal való bensőséges kapcsolatában kezdte érezni, hogy nem elég kívülről "érte" élni: úgy érezte, hogy az Úr teljes odaadást, megszentelt életet kér tőle. Évekkel korábban már kifejezte a vágyát, hogy karmelita legyen, de családi és szakmai kötelezettségei visszatartották. A náci rezsim és a zsidóüldözés erősödésével azonban rájött, hogy az ő helye a megfeszített Krisztus mellett van, aki mindenkiért közbenjár.
1933 októberében belépett a kölni karmelita kolostorba. Ott vette fel a Keresztes Teréz Benedikta nevet. Ez radikális lépés volt, de mélyen vágyott lépés. Megtalálta végleges helyét: a csend, az ima és az áldozatvállalás mostantól életének középpontjában állt. Amit a világ nem tudott neki nyújtani, azt Isten szeretetében találta meg. Teljes mértékben megfelelt hivatásának.
Edith évek óta érezte, hogy egyre jobban növekszik benne a vágy, hogy életét teljesen Istennek adja. Bár kezdetben folytatta tanári, írói és előadói tevékenységét, végül megtette az imádságban megérlelt lépést: 1933-ban belépett a kölni karmelita kolostorba, ahol felvette a Keresztes Teréz Benedikta nevet.
Ott csendben, imádságban és bűnbánatban élt, elmélyítve a Krisztussal való egyesülését, és felajánlva életét a lelkek üdvösségéért. Tisztában volt azzal, hogy zsidóként milyen veszélyben van a náci üldözés közepette, de nem hátrált meg. Tudta, hogy helye a kereszt lábánál van.
Benedicta Teréz a karmelita cellájában írta legmélyebb műveit. Ezekben a keresztről mint a szeretet iskolájáról beszélt, mint olyan helyről, ahol a lélek egyesül Krisztussal az ő megváltó önátadásában. A keresztet elfogadni - írta - azt jelenti, hogy Krisztust találjuk meg benne.
Hivatása nem a világ elől való menekülés volt, hanem az emberi szenvedés misztériumában való radikális elmerülés, amelynek alapja a szeretet. A Kármelben imádkozott népéért, az Egyházért, az egész világért. Felszentelése nem elszigeteltség volt, hanem közbenjárás.
1942-ben letartóztatták nővérével, a szintén áttért Rózsával együtt. Augusztus 9-én mindkettőjüket meggyilkolták Auschwitzban. Teljesült a vágya: életét a szeretet áldozataként felajánlotta Krisztusért és az emberiségért.
Keresztes Szent Teréz Benedikta élete ma sok olyan nő számára inspiráció forrása, akik úgy érzik, hogy a vallásos életre hívják őket. Ő azt tanítja, hogy a hivatás nem más, mint szeretetteljes válasz a Szeretetre, amely először hív. És hogy érdemes mindent elhagyni, ha a kincs Krisztus.
Edith Stein nem volt a könnyű élet vagy az azonnali válaszok szentje. Keresett, kételkedett, szenvedett, formálódott, dolgozott, gondolkodott... és mindezek közepette meghallott egy hangot, amely azt mondta neki: "Gyere és kövess engem". És mindent elhagyott érte.
Az ő bizonyságtételük sok fiatal nőt bátorít, akik a világ különböző pontjairól kérdezik maguktól, hogy Isten hívja-e őket arra, hogy megszenteljék magukat, hogy szolgálják Őt egy közösségben, hogy imádságban éljenek, hogy teljesen odaadják magukat. Ezek azok a nők, akik ma a vallásos kongregációk részét képezik, és akiket a CARF Alapítvány segít formálni, hogy nagylelkűen és felkészülten tudjanak válaszolni erre az isteni hívásra.
1998-ban szentté avatta Szent János Pál II.és a következő évben Európa társvédőszentjévé nyilvánították, Keresztes Szent Teréz Benedikta mélyen mai szent. Egy nő, aki nem mondott le az értelemről, hanem azt a hit szolgálatába állította. Egy mártír, aki nem gyűlölt, hanem megbocsátott. Egy apáca, aki nem rejtőzködött, hanem felajánlotta magát.
Az ő élete az igazság, a szeretet és az önátadás himnusza. És ma is emlékeztet bennünket arra, hogy Isten továbbra is hív. Hogy vannak bátor nők, akik mindent elhagynak érte. És hogy érdemes támogatni őket.
A CARF Alapítványnál örömmel és reménnyel támogatjuk az olyan női hivatásokat, mint amilyen Szent Teréz Benedikta volt. Tudjuk, hogy elhivatottságuk megváltoztatja a világot, még akkor is, ha ezt csendben teszik. Hogy imájuk fenntartja az Egyházat. Hogy a szentté avatásuk gyümölcsöző.
Ezért szeretnénk, ha még több nő követhetné azt az utat, amelyen Edith Stein járt. Hallgassanak a hívó hangra. Válaszoljanak. És találják meg, mint ő, a teljességet önmaguk teljes ajándékában.
