Folyamatos hálában élek Istennek a jó barátokért, akiket adott nekem.

Név: Jonathan Daniel Mendoza Martínez.
Kor: 23 éves.
Helyzet: Szeminarista.
Eredet: Granada, Nicaragua.
Tanulmány: Teológiát tanult a pamplonai Navarrai Egyetemen.

Különösen megragadott az Eucharisztikus Liturgia pillanata.

A nevem Jonathan Daniel Mendoza Martínez a nicaraguai Granada egyházmegyéből.

"Gyermekkorában mindig is az volt a vágya, hogy pap legyen, mivel különösen érdekelte az eucharisztikus liturgia. Ezt a nyugtalanságot követve 2016-ban belépett a granadai egyházmegye minorita szemináriumába.

Eleinte a szüleim véleménye nem nagyon értett egyet, hiszen azt mondták, hogy tanuljak valami mást, és legyen egy szakmám, aminek van jövedelme. Én azonban másképp gondoltam, hogy elmegyek és kipróbálom, mi is az a szeminárium.

Egy idő után végül maradtam, és így elmentem a nagy szemináriumba. Amíg ott voltam, felmerült bennem a lehetőség, hogy az országon kívül folytassam tanulmányaimat. Egy újabb döntés, ami anyámnak nem tetszett, bár támogatott. Most élvezem ezt a nagyszerű tapasztalatot, az, hogy különböző kultúrájú emberekkel lehetek együtt, egyszerre megdöbbentő és kihívás. Ez azért van, mert a sok különböző kultúra és háttér között a megértés gyakorlása. Ugyanakkor gazdagodás is, mert amit én hozzá tudok tenni, azt ők is hozzám teszik. Ezért fontos, hogy értékeljük, és ugyanakkor tudjuk, hogy minden történetnek van valami más, de ugyanakkor van valami közös is, ami lehetővé teszi a tapasztalatok gazdagodását. Főleg azért, mert ez szolgál minket, nemcsak ezekben a pillanatokban, amikor formálódunk, hanem egész további életünkben. Ez egy olyan élmény, amely egész életünket meghatározza, és ez sok olyan valósággal szembesít bennünket, amelyet a világnak meg kell szilárdítania. Ezért azok, akik itt vagyunk, nagy kihívást jelentenek a világ és végső soron az egyház számára.

Három évvel később, 2019-ben a képzősök felhívtak, és közölték velem, hogy lehetőség van arra, hogy a Bidasoa Szemináriumban és a Navarrai Egyetemen fejezzem be a képzést, amire azt válaszoltam, hogy szeretném.

Attól a pillanattól kezdve egy új élményben volt részem: repülőre szálltam, hiszen hazámban csak busszal utaztam, és megismertem egy másik országot a kontinensemen kívül, sok-sok emberrel minden kontinensről, megismertem az életüket, az örömeiket, a nehézségeiket...".