Koffi Edem Amaglo togói pap.
"Togóban születtem, és ott éltem, amíg Rómába nem érkeztem (egyébként ez volt az első európai tartózkodásom), hogy folytassam teológiai tanulmányaimat.
Anyám ötödik gyermeke vagyok. Apámnak több gyermeke van; poligámiában él. Nagyon korán, már gyermekkoromban, édesanyámmal és testvéreimmel együtt megtanultam érdeklődni az egyház és a keresztény hit iránt. Az általános iskolában szorgalmasan kezdtem a katekizmust, és 1997-ben, 12 éves koromban a keresztény beavatás szentségeit is megszereztem, egyúttal az első fokú tanulmányi bizonyítványomat (CEPD) is.
Hazámban, Togóban már nagyon korán meg kellett küzdenem családi konfliktusokkal és politikai-társadalmi problémákkal (különösen az 1990 és 1992 közötti országos sztrájkkal). Mindez mélyen meghatározta az életemet és a későbbi karrieremet.
Mivel belsőleg vonzottak Isten és az Egyház művei, és nem szűntem meg Krisztus szavain töprengeni, aki így kiáltott fel: "Az aratás bőséges, de a munkások kevesen vannak" (Mt 9,32-38), 1997. november 6-án, 12 éves koromban léptem be az Ágota-Nyivé-i Szent X. Pius minorita szemináriumba.
1997-től megkezdtem a papságra való felkészülést és megkülönböztetést, amíg 2004-ben a minorita szemináriumban érettségit szereztem. Püspököm beleegyezésével a képzésemet egy évvel folytattam a nóci Szent Pál Propaedeutikus Szemináriumban (2004-2005).
Ezt követően filozófiát (2005-2008) és teológiát (2009-20013) tanultam a loméi Szent János Pál Egyházmegyei Szemináriumban. A filozófia és a teológia kurzusok között, 2008-2009-ben, egyházmegyémben, a loméi Jézus Szentséges Szíve székesegyházban végeztem kánoni gyakorlatot, majd a szeminárium utolsó éve után diakónussá szenteltek.
Isten kegyelméből 2013. december 21-én Loméban pappá szenteltek. Azonnal megkezdtem papi szolgálatomat, amely immár a hetedik évemet tölti be.
Először is, formátorként szolgáltam (2013-2014) a Szent X. Pius Kisebb Szemináriumban, ahol korábban magam is szeminarista voltam. Ezután papi szolgálatomat a hédzranawói Cristo Risorto plébánián plébánosként végeztem 2014-2020 között, egészen ide, Rómába érkezésemig.
Plébánosi szolgálatom alatt a loméi Egyházmegyei Igazságosság és Béke Tanácsával is együttműködtem.
A plébániai szolgálat során sok keresztény és nem keresztény hívőt kellett elkísérnem, akiknek a társadalmi igazságtalansággal, családi konfliktusokkal kapcsolatos problémákkal kellett szembenézniük, amelyek az emberek méltóságát és az élet megélését veszélyeztették: gyermekek, nők stb. Emellett az országunkban uralkodó társadalmi-politikai helyzet általános légköre, a választások utáni erőszakkal, a munkanélküliséggel és a vele járó problémákkal, stb. mindez biztosan felkeltette a figyelmemet.
Rájöttem, hogy a szemináriumban e téren kapott képzésemet meg kell erősíteni, hogy jobban tudjak segíteni az emberek javával, keresztény életük és tanúságtételük fejlesztésével kapcsolatos kihívásoknak való megfelelésben.
Ebben az értelemben egy gondviselésszerű találkozás révén az egyházmegyém Igazság és Béke Püspöki Tanácsával együtt elvégezhettem egy paralelista képzést, és azóta a püspököm irányítása alatt együtt kellett működnöm ezzel a tanáccsal. Az egyházmegye valamennyi plébániáján létre tudtuk hozni a plébániai Igazságosság és Béke Tanácsokat az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsának ellenőrzése alatt a Szentszék által kívánt konkrét tevékenységek körével.
Mivel az Igazságosság és Béke Tanácsának küldetése különösen az egyház társadalmi tanításának elsajátítása és a tárgyalt kérdések, valamint a kezelt problémák kezelése további szakosodást igényelt ezekben a témákban, a továbblépéshez szükséges volt számomra az erkölcsteológiai képzés. Püspökömnek ebben a látásmódjában született meg tanulmányaim terve.
Az Isteni Gondviselés úgy akarta, hogy a CARF jótevőim elfogadják, hogy segítsenek ebben a projektben, és most itt vagyok, a római Altomonte Papi Kollégiumban lakom, és 2020 októberétől erkölcsteológiát (licenciátus) tanulok a Szent Kereszt Egyetemen.
A tanulmányi projekt, amelyet elsősorban az Igazságosság és Béke Tanácsának szolgálata motivált a tanulmányaim után, azt irányozza elő, hogy a megszerzett készségeket az egyházmegyémben a lelkipásztorkodás e kulcsfontosságú ágazatának szolgálatába állítsam.
Meg kell jegyezni, hogy a Tanács számos, az emberi jogok előmozdítása és védelme iránt elkötelezett civil társadalmi egyesülettel működik együtt, és ahogyan azt programjának koncepciói is jelzik, a püspököm irányítása alatt álló egyház szociális tanításának logikája szerint az igazságosság és a béke előmozdításáért, a társadalmi kohézióért fog dolgozni. Nyilvánvaló, hogy a püspököm rendelkezésére fogok állni az ő lelkipásztori elképzelései szerint.
Szeretném kifejezni jótevőimnek és egyházmegyémnek minden hálámat a nagylelkű segítségükért, amellyel hozzájárultak ahhoz, hogy ez a tanulmányi projekt állandó valósággá váljon. Teljes mértékben elkötelezem magam a képzésem céljainak elérése mellett, azzal az imával, hogy ez segít a belső növekedésemben és Isten népének növekedésében is. Nem feledkezem meg rólatok szentmiséimben és imáimban, különösen a covid19 világjárvány idején, annak minden következményével együtt. Az isteni jóindulat folytassa munkáját mindannyiótok életében.
