Freddie Relator Delatado Jr. a Fülöp-szigeteki Kabankalan egyházmegye papja. Nagy családból származik: tizenkét gyermek, nyolc fiú és négy lány közül ő a középső.
"A hivatásom története nagyon egyszerű, de hittem, hogy Isten éppen az egyszerűségemben tesz naggyá és rendkívülivé az ő szemében.
A vágyam, hogy pap legyek, kilencéves koromban kezdődött. Akkor láttam, hogy a plébánosunk édességet osztogat nekünk. Valahányszor áthaladt a falunkon, megállt egy kicsit, majd köszönt minket, és egyenként osztogatta az édességeket, amik nála voltak. Ezt az élményt átélve azt mondtam magamban, hogy egy nap pap akarok lenni, és én is cukorkát fogok osztogatni a gyerekeknek. Nagyon jó móka volt, de igaz.
Amikor középiskolás voltam, csak egy barátnőm volt. Egyszer, amikor beszélgettünk, azt mondta, hogy úgy beszélek vele, mint egy pap. De én csak nevettem rajta. Nagyon jó és egészséges kapcsolatunk volt 2 évig. Az járt a fejemben, hogy ő örökre az enyém lesz, de Isten más útra vezetett.
Mielőtt a szemináriumba kerültem, a középiskolát a város egyik iskolájában végeztem. Ott csatlakoztam az egyetemi diákmunkához, mivel ez egy katolikus iskolai intézmény volt. A fő feladatunk abban a szolgálatban az volt, hogy felkészüljünk az iskolában folyó bármilyen vallási tevékenységre. Amikor harmadéves voltam, egy pap celebrált misét az iskolánkban. Ez része volt a havi vallási tevékenységünknek az iskolában. A végső áldás előtt a pap bejelentette, hogy azok, akik papok szeretnének lenni, jövő szombaton felvételi vizsgát tesznek.
A mise után a vallástanárunk azt mondta, hogy próbáljam meg letenni a felvételi vizsgát a papságra. De én azt mondtam neki, hogy talán majd legközelebb. Azt mondta, hogy ne, próbáljam meg. Azt mondta, hogy ha ez Isten akarata, akkor Ő majd megadja nekem. Így a tanárom meggyőzött, hogy tegyek felvételi vizsgát. Isten kegyelméből átmentem rajta egy interjúval együtt. Az alatt az idő alatt nem tudom, mit éreztem. Volt egy bizonytalan érzésem. De az a gondolat fogalmazódott meg bennem, hogy talán Isten másokat arra használ, hogy másokat irányítson a jövőjükre nézve.
Egy hónapig nem tudtam jól aludni, mert a fejemben először be kell fejeznem az egyetemi tanulmányaimat. Arra is gondoltam, hogy ott van a barátnőm. A családom azt szerette volna, ha egyszer tanár leszek.
Ezért elmentem az iskolánkat vezető paphoz. Elmondtam neki a helyzetemet. Négy órányi beszélgetés és megosztás után azt mondta nekem, hagyd, hogy Isten beszéljen hozzád az imádban, és legyen időd a mérlegelésre. Így hát sok időt töltöttem imádkozással a templomban.
Imámban azt mondtam: "Istenem, ha tényleg azt akarod, hogy pap legyek, kérlek, hadd halljam most a hangodat". Annyira ambiciózus és követelőző volt. Sajnos semmi sem történt.
De egy dolgot észrevettem az imádságom és a megkülönböztetésem e pillanataiban: egy olyan pap képe járt a fejemben, aki cukorkát osztogat a gyerekeknek. Hirtelen eszembe jutott, hogy pontosan ekkor kezdtem el vágyakozni arra, hogy pap legyek. Isten visszahozott ahhoz az emlékhez, ahol az az érzésem támadt, hogy pap legyek. Most azt mondtam magamnak, hogy talán ez Isten válasza nekem. Ő az emlékeimen keresztül szólt hozzám az életemben.
Ezen tapasztalataim után bátrabban mertem beszélni a szüleimmel és a barátnőmmel is. Nagyon nehéz volt egy időre elengednem magam, és eltávolodni a szerelmemtől, a családomtól és a barátaimtól. De hála Istennek megértettek és megengedték, hogy belépjek a szemináriumba.
A szemináriumi életemnek voltak hullámvölgyei. Sok problémával és nehézséggel találkoztam.
Emlékszem, amikor a teológia második évében jártam, és apám meghalt, majdnem fel akartam adni, de a szívem mélyén tudtam, hogy Isten gondoskodni fog rólam és a családomról. A Fülöp-szigeteken is, különösen a mi egyházmegyénkben, mielőtt pap leszel, öt évet kell filozófián, majd öt évet teológián töltened. Még akkor is, ha már hivatásos vagy, akkor is kötelességünk, hogy elvégezd a tízéves szemináriumi képzést. A tízéves szemináriumi képzés után egy-két év lelkipásztori munka következik egyházmegyénk különböző plébániáin. Ez egy nagyon kemény és hosszú képzés volt, de hála Istennek nem hagyott el.
Így a szemináriumban és a lelkipásztori képzésben eltöltött tizenegy és fél év után 2015. december 8-án szenteltek diakónussá, majd 2016. június 27-én pappá.
Papságom első két évét a falunkhoz közeli plébános asszisztenseként és az egyik, szintén a falunkban lévő iskola káplánjaként töltöttem. Papságom harmadik évét egy másik egyházmegyében töltöttem, az egyházmegyénk közelében, kölcsönpapként.
Papságom negyedik évében küldött ide a püspököm, hogy filozófia szakon tanuljak a Navarrai Egyetemen, Pamplonában. Ez a lelkipásztori vagy szemináriumi képzési kötelezettségemre való felkészülésemet szolgálja. Még egy évre van szükségem, hogy befejezzem a diplomámat, és utána visszatérek a Fülöp-szigeteki egyházmegyénkbe, hogy folytassam a küldetésemet".
Amikor a teológia második évében jártam, és meghalt az édesapám, majdnem fel akartam adni, de a szívem mélyén tudtam, hogy Isten gondoskodni fog rólam és a családomról.
"Az imáitoknak köszönhetően haladok előre abban a törekvésemben, hogy egy másik Krisztussá váljak. Ugyanígy, ahogy lelkileg, úgy anyagilag is segítetek, mert ez nem lenne lehetséges nagylelkű emberek nélkül, akik az Egyház jövőjére gondolnak. Ezért feltétel nélkül köszönöm nektek a szolgálat, az együttműködés és a rendelkezésre állás karizmáját.
Isten áldja meg az egyházban végzett munkátokat, hogy gyümölcsöző legyen, és áldja meg személyes munkátokat. Mert ez az az ügy, amelyből több nagylelkűségből fakadó cselekedet fog születni a világban, több pap az Egyházban és több ember, aki az Ön példája által elkötelezett. Ajánlalak benneteket Édesanyánknak, Szűz Máriának, az Atyaisten leányának, a Fiúisten anyjának és a Szentlélekisten hitvesének.
Támogasson egy hivatást bárhol a világon
A 18 000 eurós teljes ösztöndíj az az összeg, amely ahhoz szükséges, hogy a jelölt egy évig az egyetemük helyszínén - akár Rómában, akár Pamplonában - éljen és tanuljon. A világ legszegényebb egyházmegyéi teljes ösztöndíjat kérnek jelöltjeik számára. Sok esetben az egyházmegye fedezi ennek a költségnek egy részét, és egy kisebb összegre van szükség, amelyet mindig feltüntetnek a jelölt jelentkezésekor.
Miből áll egy teljes ösztöndíj?
Öt kontinens több mint 800 püspöke pályázik ösztöndíjakon keresztül tanulmányi támogatásra jelöltjei számára. Az önökhöz hasonló jótevőknek köszönhetően a CARF a legtöbb kérésnek eleget tesz, de a szükségletek egyre nőnek, és szeretnénk, ha minden kérés teljesülne.
Az ábra egy teljes ösztöndíj összetételét mutatja.
Ha nem lennének papok, nem lenne egyház. Egyetlen hivatás se vesszen el a források hiánya miatt.
Margarita, CARF donor
Érdeklődni a következő címen lehet [email protected]
Banki átutalások CaixaBank
ES39 - 2100 - 1433 - 8602 - 0017 - 4788
